82908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok ill. gázok közvetett hevítésére fáradt és egyéb gázokkal
Megjelent 1934. évi július hó 2-án. ____ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82908. SZÁM. — Ve/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyadékok ill. gázak közvetett hevítésére fáradt és egyéb gázakkal. Rényi Artúr oki. gépészmérnök, közgazdasági mérnök, részvénytársasági igazgató Budapest. A bejelentés napja 1921. évi junius hó 18-ika. A kazánhuzatokból vagy kohókból kilépő füistgázak, a kipuffogó és más efféle fáradt gázak hasznosításának legjellegzetesebb példáit az ú. n. ekonomi-5 zerek szolgáltatják, amelyek a kazánok távozó füstgázaival előmelegítik a tápvizet. Ezeknek CLZI 3, hátrányuk van, hogy tápvíztől érintett fűtőfelületük igen nagy. A füstgáz és víz közötti hőátadás ugyanis 10 a füstgáznak rendszerint alacsony hőfoka mellett általában véve kedvezőtlen és még ezt a kedvezőtlen állapotot is tovább lerontja az a körülmény, hogy a íüstgázak víz- és kátránypáratartalma. 15 pernye, stb. hőszigetelő koromréteg gyanánt csapódik le az ekonomizer fűtőfelületére. Azi ekonomizereknek azonban további hátrányaik is vannak. Oly célból u. i.. 20 hogy az előmelegítés minél magasabb, pl. 120—140 C hőfokig történhessék,, az ekonomizert kazánnyomás alatt kell tartani. A nagy üzemnyomás miatt azután a teljes ekonomizert nagy falvastagságok-25 kai kell készíteni, ami a beépítendő anyag súlyát és a befektetési költségeket jelentékenyen megnöveli. A magas előmelegítő hőfokok továbbá magukkal hozzák, hogy az ekonomizerben kazáhkő lepi 30 el a csövek belső felületét. Ismeretesek olyan ekonomizerek, amelyek egyedül a kazánkőképződés! elhárítása céljából kigyócsövekbem keringő desztillált viszel közvetítik a hőközlést a 35 ftistgázak és a tápvíz között. Emellett megmarad a nagy kiterjedésű és nagy anyagfogyasztású fűtőfelület szüksége. Mindezekkel szemben jelen találmánynak az a célja, hogy az ekonomizereknek és más efféle gőzhasznosító berendezések- 40-nek víztől, ill. általában véve a felhevítendő közegtől érintett s rendszerint belső túlnyomásnak alávetett fűtőfelületét a gázhőha sznos ít ás rovása nélkül csökkentse s a fűtőfelületet külső elszennyeződéstől 45 mentesítse. A célzott fűtőfelületcsökkenés természetesen ainyagmegtakarítással jár és azt is eredményezi, hogy kazánkő vagy más egyéb belső elszennyeződés is csupán ezen kisebb felületen mutatkozhatik. A 50 találmány tárgyát képező alapeljárás lényegileg abban áll, hogy a felhevítendő folyadék, ill. gáz, pl. tápvíz vagy levegő fűtőfelületét a hevítőgázzal, pl. füstgázzal való hőcserélő érintkezés elől elzárjuk és 55. a hevítő, valamint a felhevítendő közeg közötti hőközlekedést egy, mindkét előbbi közegtől különböző harmadik közeg, még pedig valamely folyadék, pl. olaj vagy valamely oldat útján közvetítjük, ami 60' célszerűen a hevítéssel elérendő hőfoknál magasabb hőfokon forr, mimellett magát a tulajdonképpeni felhevítendő közeget ügy a hevítő, mint pedig a hőközvetítő közegtől elkülönítve tartjuk 6S Ha már most a kazánfüstgázzal való, olajjal közvetített tápvízelőmelegítós példáját tartjuk szem előtt, akkor hő gazdái kod ás tekintetében a következő beosztást látjuk: A rendelkezésre álló teljes 70 hóesésnek akár 9 /io része eshetik a füstgáz és olaj közötti hőcserére s akár csupán 7*" rész maradjon az olaj és víz közé, mégis csak kb. */* rész akkora víztől érin-
