82849. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés rezgések előállítására vacuumcsövek segélyével

Megjelent 1934. évi szeptember hó 172-én. MAGYAR KIRÁLYI i H SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82849. SZAM: — Vll/j. OSZTÁLY: Kapcsolási elrendezés rezgések előállítására vákuumcsövek segélyével. Dr. Erich F. Huth G. m. b. H. cég, Berlinben. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 27-ike. Németországi elsőbbsége: 1917. évi július hó 16-ika. A találmányt kapcsolási elrendezés ké­pezi rezgések előállítására vákuumcsövek segélyével, mely teljesen egyhullámos rez­géseket szolgáltat. 5 A mellékelt rajz a kapcsolásnak foga­natosítási alakjait mutatja. Az 1. ábrán (1) az anód, (2) a rács, (3) pedig a vákuumcső izzókatódája vagy egy más elektronforrás. Az áram az anódától 10 a (4) anódbatterián át, mely váltakozó áramforrásból is állhat és amellyel cél­szerűen kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva, az (5) csévéhez és innen to­vább a (3) izzókatódához halad. A rács a 15 (6) csévéhez van kapcsolva; a rezgésszám változtatására a szabályozható (7) kon­denzátor szolgál. Az (5) és (6) csévéli össze lehetnek egymással kötve, ahol is a (6) cséve iránya úgy van megválasztva, 20 hogy a rács a létesített rezgéseket erő­sítse. Ez a kapcsolás a hullámhossznak igen tág határok között való változtatá­sát teszi lehetővé. A kapcsolás különösen igen rövid hullámok előállítására alkal-25 mas, mely esetben az (5) és (6) csévék autotranszformátor gyanánt. vannak ki­képezve (2. ábra). Ezáltal az (5) és (6) csévék kölcsönös kapacitása minimummá van csökkentve, úgy hogy a szabályoz-30 ható (7) kondenzátor segélyével a hul­lámhossz tág határok között változtat­ható. A kondenzátornak és a katódához menő vezetéknek csatlakozási pontjai cél­szerűen beállíthatók oly célból, hogy a ha-35 tás optimumát állíthassuk be. Hogy az energiát antennához vezessük vagy induk­tive az (5, 6, 7) körrel kapcsolunk, vagy magát a (7) kondenzátort az antennával helyettesítjük. Maga az anódaáramkör ismert módon az (5, 6, 7) áramkörrel azo- 40 nos, vagy azzal harmonikus rezgésszámra állítható be. A kapcsolás különösen alkal­mas a legtágabb hullámkörzeten belül frequenciák léte'sítésére, amennyiben ezen kapcsolás útján úgy csak néhány méter 45 hosszú hullámokat, mint rendkívül lassú, másodpercenkint néhány százra terjedő rezgéseket is létesíthetünk. Utóbbi eset­ben az (5) és (6) csévéket vasmaggal látjuk el. 50 Ha az (5) és (6) csévék helyett a szo­kásos telefontranszformátorokat használ­juk, akkor egynéhány száz cm. kapacitású kondenzátornak párhuzamos kapcsolása útján a hallható frequenciák egész körze- 55 tén végigmehetünk. A kapcsolás különö­sen erősítő kapcsolásnak rezgéslétesítés­sel való kombinációjára alkalmas. Ha ugyanis a (6) csévéhez pl. egy harmadik tekercselés útján felvevőenergiát vezetünk 60 és ay (5, 6, 7) rendszer rezgésszámát úgy állítjuk be, hogy a saját frequencia a ke­letkezőtől kissé eltér, akkor az anódakörbe iktatott vagy ezzel kapcsolt telefonban ismert módon interferenciafelvételt érünk 65 el. Ez a kapcsolás van a rajz 3. ábráján fel­tüntetve, ahol (10) az antenna, mely a (11) cséve útján a rezgőkör (5) csévéjé­vel van kapcsolva. (12) Egy rövidítő kon­denzátor és (13) egy telefon, melyhez a 70 (14) kondenzátor hídban fekszik. Ha a rezgéslétesítő berendezés rezgésszámát a beérkező hullám rezgésszámától kissé el­térőnek választjuk, akkor a két hullám hallható hanggá interferál, mely a (13) 75 telefonban megfigyelhető. A leírt kapcsolásnak más kapcsolások­kal szemben az az előnye, hogy a keletke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom