82826. lajstromszámú szabadalom • Ujítás többrétegű ingrészekhez

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82826. SZÁM. — Ile. OSZTÁLY. Újítás többrétegű ingrészeken. Fodor Székely Pál magánhivatalnok, Budapesten. A bejelentés napja: 1922. évi március hó 13-ika. A találmány tárgyát többrétegű ingrészeken, mint például inggallérokon és kézelőkön eszközölt javítás alkotja, melynek célja abban áll, hogy a jelenleg hasz-5 nálatos úgynevezett kettős galléroknak, de az egyszerű galléroknak is, valamint kézelőknek hordás közben való összegyürődését biztosan megakadályozza. Ezen célt jelen találmány értelmében azáltal ü érjük el, hogy a gallért, illetve kézelőt egy nyilás vagy hasíték létesítése által zsebszerűen képezzük ki és az így kapott zsebben vagy zsebekben könnyen bevezethető és kivehető merevítőlapot rendezünk be. 5 A merevítőlapot célszerűen kéregpapirosból, celluloidból, vagy a papírgyártásnál használatos sotutáblából készített lapból készítjük és oly alakot adunk neki, hogy- ez a zseb körvonala által megállapí!0 tott alakkal megegyezik, miáltal a tetszés szerinti vászonból készült gallér vagy kézelő a kiszabott alakra kifeszíttetik és viselés közben annyira merevíttetik, hogy nem gyűrődik össze. Ezáltal tehát bizto!5 sí tjük, hogy a puha gallérok vagy kézelők viselés közben is megtartják az esztétikai szempontból kivánt alakjukat. A mellékelt rajz egy, a találmány szerinti inggallért és kézelőt egy példakép!0 peni foganatosítási alakban mutatja be, nevezetesen az 1. ábrán egy ismert alakú puha kettős gallér kiterített állapotban látható, míg a 2. ábrán egy kézelő ugyancsak kiterített állapotban belső oldaláról nézve van feltüntetve. A 3. ábra az 1. ábra (I-I) vonala mentén vett keresztmetszet, míg a 4. ábra a 2. ábrán bemutatott kézelő Ló keresztmetszete. Az 1. és 3. ábrán bemutatott foganatosítási alak szerint a puha kettős gallérhoz szükséges vásznat vagy effélét célszerűen egy darabban vágjuk ki, úgy hogy az (a) vonal mentén való összehajtás után az 1. ábrán látható alakot kapjuk. Ezt követőleg az összehajtott vásznat vagy effélét a (b) vonal mentén átvarrjuk, miáltal a gallér két részre és pedig a felső lehajtós (c) részre és az alsó gombolós (d) részre oszlik. A felső lehajtós (c) részt már most célszerűen két (e) vonal mentén bevágjuk és az így kapott széleket hurkolás útján ismert módon beszegjük, hogy a szélek kifoszlását megakadályozzuk. A két (e) bevágás révén a felső lehajtós (c) részben egy jobb- és egy baloldali zsebet kapunk, miket az (a) szél, (b) varrás és (f) szegélyvarrás határolnak. Az ily módon létesített zsebekbe az (e) bevágások által létesített nyílásokon át egy célszerűen rugalmas, kéregpapirból, celluloidból vagy efféléből való és a felső lehajtós (c) rész alakjának megfelelő, vagyis a zsebeket pontosan kitöltő és így a felső (c) részt kifeszítő (g) merevítőlapot tolunk be, mely a gallérnak viselés közben való összegyürődését megakadályozza. Merevítőlap gyanánt igen előnyösen használhatunk oly lapokat is, miket az úgynevezett sotutáblából vágunk ki. Ily lapokból készülnek a jacquardgépek kártyái, melyek tudvalevőleg rugalmasak, tükörsima felületűek és igen tartósak. A 2. és 4. ábrán bemutatott foganatosítási alak szerint a kézelőt ugyancsak zsebszerűen képezzük ki és a zsebben egy, a fentiekben említett anyagból készült (h) merevítőlapot helyezünk el. A zsebnyilást ezen foganatosítási példánál gomblyukak-45 50 55 60 65 70 75 80