82814. lajstromszámú szabadalom • Szelvényméretekhez képest aránylag nagy hosszúságú tartó

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82814. SZÁM. — VIII/a. OSZTÁLY. Szelvényméretéhez képest aránylag nagy hosszméretű tartó. Société d'Etude Technique et d'Entreprise Mixedstone cég, Genfben. A bejelentés napja: 1920. évi november hó 26-ika. Franciaországi elsőbbségének napja: 1919. évi február hó 25-ike. Ennek a találmánynak a tárgya oly szerkezet, amely keresztmetszetéhez ké­pest aránylag nagy hosszúságú, például cölöposzlop, árbóc stb. 5 Az ismert szerkezetekhez hasonlóan, olyan tömör anyagból való tömbökből áll, amelyek rövidebbek, mint a i szerkezet hossza. Ezeket sorban egymásra rakjuk, miközben csatornák keletkeznek, ame-10 lyekbe hosszúkás betétek illenek. E beté­tek jóval hosszabbak, mint az egyes töm­bök és ezeknek egymással való összeköté­sére szolgálnak, míg a csatornákba kötő­anyagot öntünk s ebben foglalnak helyet 15 a betétek. A találmány lényegére jellemző, hogy a csatornák oldalt nyitottak, oly cél­ból, hogy a betétek és a kötőanyag behe­lyezését megkönnyítsük. Ámbár a szerkezet többágú, az ágakat 20 megfelelő távolságban hidakkal egyesít­hetjük, mi mellett az egyes darabok beton­nal kitöltött vájatokat alkotnak, vagy pe­dig az összekötő betéteket a hosszmenti betétekbe sülyeszthetjük. 25 Az alábbiak jobb megértése céljából a mellékelt rajzok a találmánybeli szerke­zetnek példaképpen vett több kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak, 30 egy árbocnak elülnézetét szemlélteti. A 2. ábra ennek a keresztmetszete. A 3. ábra e kiviteli alakot alkotó egyes tömbök felülnézete. A 4., 5. és 6. ábra a tömbök más-más alak-35 ját láttatja. A 7—19. ábrák más kiviteli alakok ke­resztmetszetét mutatják; a 7., 9., 10., 11. és 12. ábrákon betét- és kötőanyag nélkül. ,A 20. ábra egy más kiviteli alaknak, szin­tén egy árbocnak axonemetrikus képe. A 40 21. és 22. ábra részleteket mutat az előző ábrákhoz képest nagyobb léptékben. A 23.4bra az utolsó előtti kiviteli alak víz­szintes metszete. A 24. és 25. ábra az utóbbi kivitelnek meg- 45 felelően egy faárbóc talapzatának jelülné­zete és keresztmetszete. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett árbóc táv­beszélő, távíród vagy elektromos vezetékek tartására, azaz elektromos erőátviteli cé- 50 lókra szolgálhat Az árbóc két (11, 12), részből áll, amelyek egymásra vannak he­lyezve. Mindkettőnek állandó négyzetes keresztmetszete van, — amelyeknek nézete mindegyik részben más — ezeket egymás- 55 sal a csonka gulaalakú (13) rész köti össze. Az árbóc (11, 12) része egymásra helyezett rétegekből áll, ezek mindegyikét összekötött két (11', 12',) darab alkotja, amelyek készülhetnek például betonból. Ezek felülnézetben olyan; négyszögletes alakúak, amelyek szélessége a hosszúsá­guknak fele (lásd a 3. ábrát) és amelyek­ben a (ll2 ) csatornák vannak kiképezve, a (ll2 ) csatornák fele függőleges és egy­máshoz közeledik, amint a nyílásuktól be­felé haladunk; a csatorna végét henger­felületrész zárja be. Az egyes rétegek a (ll2 ) csatornáknak nyílásai egymással szemben vannak, azonban a két érintkező 70 tömb fala a következő rétegben lévőkéhez képest 90°-kal el van forgatva, ámbár az egymás fölé helyezett tömbök keresztezik egymást, lehetővé teszik, hogy csator­náikból folytonos csatornák keletkezzenek, 75 amelyek a négyszög négy csúcsán jönnek 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom