82792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-hidrogén elegyeknek előállítására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82792. SZÁM. — IV/h. 1. OSZTÁLY. Eljárás nitrogén-hidrogén elegyeknek előállítására. Dr. Casale Luigi vegyész és Leprestre René iparos, mindketten Rómában. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 11-ike. A találmány tárgya eljárás nitrogén­hirogénelegyeknek technikai előállítására. A kapott elegyek más vegyületek, így pél­dául ammóniák és más effélék előállításá-5 nál felhasználhatók. A szóban forgó eljárás abban áll, hogy levegőt hidrogénatmoszférában ége­tünk el. Az eljárás foganatosítására való beren-10 dezés lényegileg egy égetőkamrából áll, amelynek légkörébe valamely tartályból hidrogént vezetünk be, míg a légköri le­vegőt az égetőkamrában elrendezett égő fölött vezetünk be ezen kamrába. A le-15 -vegő bevezetése szabályozócsappal ellá­tott cső útján történik. Az említett égetőkamarában a levegő elégését megszakítás nélkül a követke­zőképpen foganatosítjuk: 20 Az égési termékeket, amelyek vízből, hidrogénből és nitrogénből állanak, hűtő­berendezés vagy vízkondenzátor mentén vezetjük el, amelyből a nitrogén és az égetés által le nem kötött hidrogén el-25 vonul. A rajzon az eljárás végrehajtására való készülékeknek egy foganatosítási példája van vázlatosan feltüntetve: A berendezés áll a (T) égetőkamrából, 30 amelybe a hidrogéngazométerrel összekö­tött (A) csővezeték és a külső levegővel összeköttetésben álló (B) csővezeték tor­kol. Az (A) vezetékbe a (Z) csap, a (B) vezetékbe pedig az (S) csap van be-35 iktatva. Mielőtt a (B) vezeték a (T) kam­rába belép, behatol a bővebb (A) veze­tékbe és annak belsejében halad tovább. A (T) kamara felső részéből kiinduló (E) csővezeték az (F) hűtőben kigyóalakban van kiképezve, amely az égés folyamán 40 keletkező víz gyűjtésére az (M) tartályba torkol. Az (E) vezetékbe, az (F) hűtőből való kilépése után, egy kis erőgéptől haj­tott (H) szívókészülék van beiktatva. Az egész berendezés gázáthatlanul van ké- 45 szítve. A (T) égetőkamrában a két kon­centrikus (A) és (B) cső nyílása fölött a (D) készülék van elrendezve, amellyel elektromos ívet lehet létrehozni és gyúj­tást lehet eszközölni. Egy nem ábrázolt 50 érzékeny manométer mutatja a légköri levegő és a (T) kamrában uralkodó nyo­más közötti különbséget. A berendezés megindítása céljából elő­ször kinyitjuk a (Z) hidrogén csapot, 55 ellenben az (S) levegőcsapot zárva tart­juk, a (H) szívókészüléket pedig megin­dítjuk. Az (E) csővezetékben, (F) hűtő­ben, úgyszintén a (T) égetőkamrában ke­letkező alnyomás folytán az egész készü- 60 lék belsejébe hidrogén fog beáramlani, úgy hogy ilyen módon a készülékben fog­lalt összes levegő eltávozik és a készülék tisztán hidrogénnel lesz megtöltve. Ha biztosak vagyunk, hogy az egész készülék 65 csak hidrogént tartalmaz, kinyitjuk az (S) levegőcsapot, mire a levegő az égető­kamrában uralkodó alnyomás folytán a (B) csövön át beáramlik. A csapok sza­bályozása útján a levegő és a hidrogén 70 egymáshoz való arányát változtathatjuk, úgy hogy ilyen módon a legkülönbözőbb nitrogén-hidrogénelegyeket lehet előállí­tani. Az égés megindítása céljából a (D) égő 75 fölött elektromos ívet létesítünk, amely a gyújtást eszközli; az egyszer megindított

Next

/
Oldalképek
Tartalom