82790. lajstromszámú szabadalom • Örlő malom

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82790. SZAM. — XVII/f. OSZTÁLY. j Őrlő malom. The Bradley Pulverirer Company bóston-massachussetsi cég mint Carr-Hill William Frederick igazgató, London jogutóda. A bejelentés napja: 1914. évi december hó 10-ike. Nagybritanniai elsőbbsége: 1913. évi október hó 25-ike. A jelen találmány oly őrlő malmokra vonatkozik, melyeknél egy vagy több görgő függélyes síkban forgathatóan van ágyazva úgy, hogy a tartóban ágyazott 5 görgők a centrifugális erőnek hatása alatt egy mozdulatlan őrlő csészében elren­dezett őrlő gyűrűhöz szoríttatnak . Az ismert ily malmoknál az őrlemény az őrlő csészében felemelkedik és tangen-10 tialisan ér egy, azsőrlő csésze felett elren­dezett szitához, melynek szemein az őr­leménynek megfelelően finom részecskéi áthatolnak. Minthogy a lebegő őrlemény­nek magasabban elhelyezkedő, részecskéi 15 finomabbak, mint az alacsonyabban elhe­lyezkedő részecskék, a szitának magasab­ban fevő részein az őrleménynek több fi­nomabb részecskéje hatol át, mint dur­vább részecskéje. 20 Ezek a durvább részecskék már most nemcsak tökéletlenül megőrölt anyagré­szecskéknél, hanem finomabb anyagré­szecskékből összeállított csomókból is áll­nak, melyeknek szétbontása előnyös. 25 A gyakorlat azt igazolja, hogy a szitán átmenő durvább részecskék legnagyobb részének finomsága elégtelen és hogy elő­nyös, ha azok a szitán nem mennek át, hanem az őrlő csészébe téríttetnek vissza, 30 ahol azok újból megőröltetnek. Ha már most ezen durvább részecskéknek száz­százalékos aránya túlságosan nagy, a szi­tát oly célból, hogy a durvább részecskék­nek száma kisebbedjék, finomabb szemű 35 szitával kell helyettesíteni. A gyakorlatban azonban van egy bizonyos finomsági ha­tár, amelyet túllépni nem szabad, mert mi­nél finomabb a szita, annál gyorsabban kopik el és, nedves anyagnak őrlésénél, annál gyorsabban tömődik el, a szitáknak 40 kicserélése pedig a malomnak hosszabb ideig tartó szüntelését követeli meg. A legtöbb őrlő malomnál a szita egy, az őrlő csészére felszerelt tartó gyűrűn ak­ként van felerősítve, hogy az őrleménynek 45 ezen ja gyűrűn túl kell emelkednie, hogy az a szitához érhessen. Az ismert malmok­nál ezen tartó gyűrűknek feladata vagy az, hogy a szitának szerelését lehetővé tegye vagy az, hogy az őrlő csészét helyén 50 megtartsa, de soha sem az, hogy az őrle­mény részecskéinek finomságát befolyá­solja. Ezen ismert malmokkal szemben a ta­lálmányt képező malom már most azáltal 55 tűnik ki, hogy az őrlő csésze fölött egy gát van elrendezve, mely az őrleményt arra készteti, hogy az őrlő csésze fölé bizonyos magasságig felemelkedjék, mielőtt a szi­tához érhetne, mely magasság az őrlemény 60 részeinek megkívánt finomságától függ. A találmánynak egyik foganatosítási alakjánál ezen gát egy, a szita alatt elren­dezett, egyszerű, pl. vaslemezből vagy más hasonló anyagból készült gyűrűből áll, 65 melynek felső része kifelé álló karimává van kiképezve és amelyben egy vagy több, jól hozzáférhető, toló ajtó van alkalmazva, melynek nyitásánál a szitának működő felületét szükség szerint nagyobbítani le- 70 het. A találmányt képező malomnak egy má­sik foganatosítási alakjánál az őrlő csésze és a szita között elrendezett gát akként

Next

/
Oldalképek
Tartalom