82769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás veteményes felületek egyenletes esőztetésére

. Megjelent 1934. évi szeptember hó 206-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82769. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás veteményes felületek egyenletes esőztetésére. Zander Ernő mérnök, Offenburgban. A találmány bejelentésének napja: 1921 november 3. Veteményes felületeknél fontos, hogy a növények bizonyos fejlődési állapotaiban, pl. ha a virágzás megindul, véletlen szárazságok kiküszöböltessenek, továbbá, 5 hogy a talaj nagymértékű felhevülése idejében, tehát esőben szegény időjárás esetén, a humuszképződés és ezzel összefüggően a talajbaktériumok fejlődése, valamint a szénsav képződése a talajban ne akadá-10 lyoztassék, sőt még inkább elősegíttessék. Ezen célra a legnagyobb fontosságú a veteményes felület kellő időben eszközölt és szakszerű esőztetése. Javasoltak és alkalmaztak ugyan már igen különböző esőz-15 tetőberendezéseket. Mindezek azonban céljukat nem érik tökéletesen, miután vagy a berendezések túlságosan körülményesek és költségesek vagy pedig a vízátadás az időegység alatt oly menyiségű, hogy a 20 talaj a vizet nem képes eléggé gyorsan elnyelni. Ennek következménye, hogy a talaj eliszaposodik és a talajnyílások, illetve talajhasadások, melyeken át a lélegzés megy végbe, záródnak. A vetemé-25 nyes felületek szakszerű esőztetésére szükséges, hogy az esőztetés könnyű országos eső módjára menjen végbe, hogy a talaj számára lehetővé tegyük a leadott víz eliszaposodása nélküli bevételét. 30 A találmány értelmében az esőztetést, illetve a vízelosztást sugárfuvókákkal ellátott oly csövek segítségével eszközöljük, melyek tengelyük körül lassan forognak. A legcélszerűbb a csövek bizonyos szögben 35 val ide-odaforgatása tengelyük körül, még pedig oly módon, hogy szögsebességük véghelyzeteiktől a közép felé folytonosan csökken és megfordítva a középhelyzettől a véghelyzetek felé folytonosan 40 növekszik. Emellett a vizet elosztó csövek forgómozgásukon kívül még önműködő hosszirányú elcsúsztatást is szenvedhetnek. A vizet elosztó csövek forgómozgását vízsúly és ellenrugó vagy hidraulikus motor idézheti elő. 45 Maguknak az esőztető csöveknek könynyen fektethetőknek kell lenniök és lehetőleg nagy hajítási távolságot kell elérniök. A fúvókat célszerűen egy sorban rendezzük el és ha a csöveket tengelyük 50 körül ide-odaforgatjuk, ezen forgómozgás körülbelül 80—111° között megy végbe. A csatolt rajz az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés néhány kiviteli példáját mutatja. 55 Az 1. ábrán (a) tetszőleges erőgépet jelöl, mely célszerű szögsebességgel, mely változó lehet, a (b) támaszokra ágyazott (c) esőztetőcsövet a szükséges, körülbelül 80—111 foknyi szöggel elforgatja, amint 60 ezt a 2. ábrán jeleztük. Az erőgép a csövet egy esőztetési idő folyamán csak egyszer forgathatja vagy többször ide-odamozgatja. A (c) esőztetőcső csak az egyik oldal 65 felé van kilépési nyílásokkal ellátva, melyek alakját és egymástól való távolságát úgy választjuk meg, hogy az esőztetés a kellő egyenletességgel menjen végbe, anélkül azonban, hogy a víz szük- 70 ségtelenül finoman elporlasztatnék, mert ezen esetben az esőztetés alkalmával esetleg zavaró szél különösen káros és a vízveszteség is a mozgatott levegőben való elpárolgás folytán túlságo- 75 san nagy. A (c) esőztetőcsövet célszerűen hajlítható, vékonyfalú, varratnélküli csövekből készítjük, hogy a helyváltoztatásra képes (b) bakokat, melyek természetesen soha- 80 sem állanak matematikailag pontosan egyirányban, a forgatás alkalmával túlsók