82699. lajstromszámú szabadalom • Folyami vízi erőmű

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Jn||í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82699. SZAM. — V/d/3. OSZTÁLY. Folyami vizierőmű. Czllling Zsigmond lakatosmester Győr. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 18-ika. A természetes és mesterséges vízesé­sekre szorítkozó turbinák mellett a folyók és folyamok természetes áramlási ener­giájának kihasználására már régebb idő 5 óta törekednek és ezt a törekvést újabban előtérben tolta a mindjobban érezhető tüzelőanyaghiány, melyen az említett, igen nagy mértékben rendelkezésre álló áram­lási energiával hajtott vízmótorok révén 10 létesített mechanikai hajtás vagy villamos áramfejlesztés kétségtelenül sokat eny­hítene annál is inkább, mert az ily vízierő­művek építési költsége a legtöbb esetben lényegesen kisebb, mint a szokásos tur-15 binatelepeké és mégis, — e kettős fontos előny ellenére a folyami vízierőművek ed­digelé a gyakorlatban nem tudtak megho­nosodni. A jelen találmány már most abból a !0 megfontolásból indul ki, hogy az utóbb említett körülmény oka abban rejlik, hogy eddigelé a szóbanforgó áramlási energiának jórészt csak partmenti tele­pek révén való kihasználására gondoltak, !5 melynél azonban az elérhető lóerőszámok a várakozáson természetszerűleg alul ma­radnak. Ugyanis a part körzetében és a víz sodrának körzetében mutatkozó áram­lási sebességek közötti arány sok esetben ;0 1:3 és ennél is nagyobb. Ehhez képest a találmány szerint olyan, aránylag egyszerű folyami vízerőművet létesítünk, mely kizárólag vagy jórészt a víz sodrának körzetében foglal helyet. El-5 vétve alkalmaztak ugyan már a víz sod­rának kitett vízmótorokat is, de rend­szerint csak lehorgonyzott hajtótestekkel és más effélékkel (illetve kisebb folyóknál a teljes folyószélességet felölelő, külön-0 féle tartó és terelő falazatokkal) kapcso­latban, amikoris azonban a telep arány­lag terjedelmes és bonyolult volt, forgal­masabb folyamoknál a forgalmat zavarta és egyéb kellemetlenségekkel járt, fagy esetén különleges üzemi intézkedéseket 45 tett szükségessé stb. Mindezen hátrányokat hatásosan el­kerüljük a találmány tárgyánál, melynek lényege mindenekelőtt abban van, hogy a vízmótort a folyam sodrának körzetében 50 vagy az utóbbi és a part között a me­derbe beépített egyszerű pillérre vagy tömbre (pld. betontömbre) szereljük fel, ahol is a találmány értelmében továbbá ilyen pillér gyanánt előnyös módon vagy 55 a már meglévő hidak pillérjeit is hasz­nosíthatjuk, illetve ezeket (tehermentesí­tésük vagy kímélésük céljából) melléjük helyezett segédtömbökkel vagy pillérek­kel kombinálhatjuk vagy a hidak szer- 60 kesztésénél ezek pillérjeit már eleve a vízmótorok (alább ismertetendő) célszerű feltételére alkalmas módon képezhetjük ki (természetesen az összes egyéb szi­lárdsági követelmények betartása mel- 65 lett). Önálló tömb vagy pillér esetén a vízmótort akár annak függélyes folyta­tásában, akár részben vagy egészben ol­dalt kinyúlóan alkalmazható. A pillérekkel, illetve hídpillérekkel kap- 70 csolatban természetesen nemcsak egy-egy vízmótort, hanem ily motorok több cso­portját is elrendezhetjük és ezek munka­szolgáltatását a legkülönbözőbb kombiná­cióban és a legkülönbözőbb célokra hasz- 75 nálhatjuk fel. Legegyszerűbb esetben magának a hídnak vagy környezetének erőszükségletét, pld. legalább is a híd villamos világítását szolgáltathatjuk, ami­kor is tehát a hídnak önálló világítása 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom