82665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fa szenesítésnél keletkező faecetgőzök folytonos kátránytalanítására
Megjelent 1934. évi október hó 1-én. -9 MAGYAR KIRÁLYI |II|||í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82665. SZAM. — IV/hl. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a fa szenesítésnél keletkező faecetgőzök folytonos kátránytalanítására. „G. Barbett & Fils Cic." cég Parisban. A bejelentés napja: 1922. évi május hó 24-ike. A fa szenesítésénél a szenesítő retortákban szabaddá váló meleg és savanyú gázok elég nagymennyiségű kátrányt ragadnak magukkal, melyet, amily tökéle-5 tesen csak lehet, ki kell küszöbölnünk, ha a kereskedelem céljaira elegendő tisztaságú kalciumacetátot (nyers faecetsavas meszet) akarunk nyerni. Ily célra szolgáló, folytonos kátrány-10 talanító berendezések már ismeretesek, az ezek által szolgáltatott kalciumacetát (C2 H3 02 Ca -f 2 H2 0) azonban nem elegendő tisztaságú. A jelen találmányunk tárgyát képező 15 eljárás és az ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezés által oly kalciumacetátot nyerünk, melynek tisztasága 85—86%, mi mellett a kátrány elégetése céljából nincs szükség többé a „porzsolás" 20 műveletére. Megjegyezzük, hogy a „porzsolás" alatt oly művelet értendő, mely a natriumacetat (Na [C2 H3 02 ] -f 3 H2 0) előállításával foglalkozó iparban általánosan alkalmazva van és abban áll, hogy 25 a nyert natriumacetatot (ecetsavas nátriumot) nagy lapos serpenyőkben kb. 350°-ra hevítjük, a natriumacetatban, annak előállításakor bennmaradt kátrány megbontása céljából. 30 A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezés van feltűntetve. Ez a berendezés az (A) tartályból áll, melyben változtatható számú porlasztó-35 serpenyő van elhelyezve. A nedves és savanyú gázok al&nt, az (a) csőtoldatnál lépnek be az (A) tartályba — hőmérsékletük itt kb. 115°—120" —, keresztülhaladnak a serpenyőkön és fent, a (b) csövön keresztül eltávoznak; hőmérsék- 40 létük ekkor még kb. 100°. A gázok a (b) csőből a (C) vízkondenzátorba jutnak, mely a gőzöknek csak kis részét, t. i. a legsűrűbb gőzöket, kátrányt, kreozotolajókat, ecetsavas (C2 H4 02 ), vi- 45 zet és a methylalkoholnak, (CH3 . OH) csupán nyomait kondenzálja. A kondenzátorból távozó gázok még kb. 65—70° C. hőmérséklettel bírnak és innen egy hatásos hűtőkészüléksorozatba kerülnek, mely 50 azokat erősen lehűti. A (c) kondenzátorban kondenzált folyadékrész a (d) csövön keresztül visszafolyik az (A) tartály legfelsőbb serpenyőjére és a kevésbé illó kátrányt az (A) 55 tartály alsó részébe kényszeríti leszállani. A methylalkohol és az ecetsav gőzzé alakul át, olymódon, hogy a kátrány maga ecetsavját elveszti abban a mértékben, amint serpenyőről-serpenyőre leszáll. Az 60 ecetsav eltávolítása az (A) készülék alsó részében levő kátrányba merülő (S) gőzkígyócső segítségével fejeződik be. Az ecetsavtól teljesen megfosztott kátrány végül a (B) túlfolyató csövön keresztül 65 távozik el. A (c) kondenzátor után elhelyezett hatásos hűtőkészülékekben (rajzon nincsenek feltűntetve) az összes gőzök kondenzálódnak oly folyadékká, mely egyidejű- 70 leg ecetsavat, kevés oldhatatlan kreozotolajat, vizet és methylalkoholt tartalmaz. Ezen folyadék színe borostyánkőszínű legyen, de ne legyen sárga. Ha kissé túlszínezett volna — ami nagy kátránytar- 75 talmat jelez—, úgy a (c) kondenzátorban levő hideg víz mennyiségét növelnünk kell, hogy a (d) csövön keresztül vissza-