82657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tőzeg széntartalmának növelésére

_ Megjelent 1934. évi október hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82657. SZÁM. — II/a, OSZTÁLY. Eljárás a tőzeg széntartalmának növelésére. Mueller Henry August mérnök Stockholmban. A bejelentés napja: 1922. évi február hó 20-ika. Svédországi elsőbbsége: 1921. évi február hó 26-ika. A tőzeg (turfa) széntartalmának növelésére — mely műveletnek célja, hogy egy a természetes, légszáraz tőzegnél magasabb fűtőértékű tüzelőanyaghoz jussunk 5 — ezt az anyagot eddig elszenesítették vagy elkokszosították. Eközben a tőzeg mélyreható elbomlást szenved, amennyiben a, benne foglalt oxigén, hydrogén és nitrogén legnagyobbrészt mint kátrány, víz, 10 gázalakú szénhydrogén, ecetsav, ammóniák, szénsav, szénoxyd stb. kiválik. Az eltávozó gázalakú desztillációstermékekkel eltávozik a tőzeg széntartalmának egy tekintélyes része, úgy hogy a nyert tőzeg-15 szén vagy tőzegkoksz szénben már csak mintegy a felét tartalmazza annak, ami eredetileg a tőzegben volt. Ennek az eljárásnak a foganatosítása azonfelül nagyon költséges, mivel magas hőmérsékletet igé-20 nyel és a tőzegben lévő nedvességet tökéletesen ki kell űzni. A jelen találmány tárgyát tevő eljárással a tőzeg széntartalmát növelni tudjuk, és az eljárás foganatosítása csak cse-25 kély költséggel jár; az eljárás terméke sajátságaiban nagyon megközelíti a tőzegszenet, az eljárás azonfelül nem jár lényegesebb szénveszteséggel, minthogy szénsav és más széntartalmú vegyületek 30 csak csekély mennyiségben keletkeznek, a tőzegben foglalt oxigén és hydrogén pedig vízzé egyesülnek. Az eljárás abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a szerves tisztátalanságokat 35 tartalmazó szennyvizek baktériumok és gombák hatása alatt, melyek a tisztátalanságokat elbontják, biológiailag tisztíttatnak. A biológiai szennyvíztisztításnál a tisztítandó víz lassú folyamban áramlik tartányokon és kutakon keresztül, melyek- 40 ben a mikroorganizmusok élénk kultúráját tenyésztjük. Ezek a mikroorganizmusok a vízben foglalt szerves anyagokat elbontják, mire a maradék iszap alakjában lerakódik. 45 Azt találtam már most, hogy lehetséges a tőzeget ugyanilyen elvek szerint kezelni, aminek eredménye, hogy a tőzeg a biológiai szennyvíztelepekben tenyésző baktériumok és gombák hatása alatt elszenese- 50 dik. Ha a viszonyok ezen baktériumok és gombák fejlődésére kedvezőek, úgy ezek a tőzeg anyagát részben elbontják, mimellett az oxygén és a nitrogén a hydrogénnel vízzé és ammóniákká egyesülnek. Emellett 55 még a hydrogén egy része szabad alakban is eltávozik, egy másik része a szénnel methánt alkot; az oxygén egy csekély hányada a szénnel szénsavvá egyesül. Hy módon a tőzeget lényegében egy elszene- 60 sítési eljárásnak vetjük alá, mely folyamat közönséges hőmérsékletnél, mindenesetre azonban 100° C-nál alacsonyabb hőmérséklet mellett megy végbe, és melynek eredményeként a maradvány százaié- 65 kos széntartalma lényegesen nagyobb, mint a kiindulási anyagé. A jellemzett eljárás előnye a szénveszteség csekélyebb volta — az eltávozó gázalakú termékek alkatrészei közül éppen csak a methán és 70 a szénsav tartalmaz szenet. A baktériumok által ily módon átalakított tőzeg egy fekete, szénben gazdag massza, melyet csekély költséggel lehet tovább feldolgozni briketté és poralakú tüzelőanyaggá. 75 Az eltávozó gázok lényegben főként hydrogént és methánt tartalmaznak, ennek megfelelően magas fűtőértékűek, emiatt érdemes e gázokat külön felfogni