82631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rendkívül finoman elosztot fémötvözetek és fémek előállítására

Megjelent 1Ó34. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI flBM

I SZABADALMI BÍRÓSÁG TWwfflSBMBTi SZABADALMI LEÍRÁS 82631. SZAM. — XVIle. OSZTÁLY. Eljárás rendkívül finoman elosztott fémötvözetek és fémek előállítására. Dr. phil. Reinau Erich vegyész, Berlin-Steglitz, mint Hadamovsky Pál mérnök, berlin-steglitzi lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1918. évi szeptember hó 9-ike. Németországi elsőbbsége: 1917. évi november hó 20-ika. A találmány tárgya eljárás rendkívül finoman elosztott fémötvözetek és finoman elosztott fémek előállítására. A fémek és fémötvözetek sokoldalú alkalmazhatósága 5 gyakran kívánatossá teszi, hogy egy bizonyos célt kismennyiségű fémmel vagy ötvözettel érhessünk el és számos eljárás vált ismertté, melyek a fémeknek és fémötvözeteknek porok, vékony lapok stb. 10 alakjában való előállítását célozzák. A találmány tárgyát képező eljárás abból indul ki, hogy rostokat, pl. pamutot, cellulózát és gyapjút fémvegyületek útján tartós festéssel láthatunk el. Ez a 15 jelen eljárás célját szem előtt tartva azt jelenti, hogy aránylag nagymennyiségű vagy felületű rost- és kevés fémvegyület között oly összeköttetést hozhatunk létre, melyet anélkül, hogy a szokásos festési 20 elméletekkel ellentmondásba jutnánk, molekulár-kémiának nevezhetünk. Már abból az általánosan elfogadott feltételből is, hogy a rost molekulája a fém molekulájához képest nagy, amit különben a rost-25 anyag és a festőanyag súlymennyiségének viszonya is elképzelhetővé tesz, minden további nélkül belátható, hogy a roston az egyes fémmolekulák nagyságukhoz viszonyítva egymástól távol állnak. Ha 50 már most a rostot, egyelőre tetszőleges módon, eltávolítjuk, akkor a fémvegyület úgyszólván molekulárisán (fémmolekulánként) elosztva marad vissza. Habár elképzelhető volna az az eljárás is, mely sze!5 rint tetszőleges, rostok festésére alkalmas fémvegyületeket mindenekelőtt a fent ismertetett módon molekulárisán disperzalakban kiválasztunk és azokat ezt követőleg megfelelő vegyi behatással fémmé vagy fémötvözetté alakítjuk át, mind- 40 amellett az alább ismertetett eljárás látszik a jelen feladat legcélszerűbb megoldásának. A roston különösen jól tapadó és a rostot festő fémvegyületekhez azáltal jutha- 45 tunk, hogy a vegyületet magán a roston állítjuk elő. A találmány tárgyánál, ahol arról van szó, hogy fémötvözeteket vagy fémeket — természetesen lehetőleg tisztán — kapjunk meg, az említett festési folya- 50 mathoz a fémek fémsavas sói a legalkalmasabbak. A fémsavak közül pl. a következők jöhetnek tekintetbe: Permangánsav, krómsav, az alkálisói alakjában jól ismert ólomsav, vassav és timföldsav, to- 55 vábbá a platina-klórhidrogénsav, az úgynevezett komplex kobalt- és nikkelsavak és az összes analóg fémsavak, melyek rendszerint az összes fémekkel, részben saját fémjeikkel is nehezen oldható ve- 60 gyületeket képeznek. A kívánt fémötvözetnek vagy fémkompozíciónak megfelelően a rostot mindenekelőtt a tetszőleges fém valamely vízben oldható sójának 1—2%-os oldatával meg- 65 festjük (előpácoljuk), a pác feleslegét szükség esetében kimossuk és ezután a fémsav vagy fémsavas só oldatában végigfestjük. Célszerűen ügyelünk arra, hogy a fémsó bázisa az oldatban marad- 70 hasson, amit azáltal érünk el, hogy az első festéshez pác gyanánt használt fémsó savját megfelelően választjuk meg. Ha: a fémsavas fémsót a roston a leírt módon rögzítettük, akkor szükség esetében a 75 festőanyag feleslegét még egyszer teljesen kimossuk és a rostot elpusztítjuk és pedig akár elégetéssel, akár oly vegyszerek út-