82605. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkészülék a fűtőkályhákból eltávozó fűstgázok melegének kihasználására
Megjelent 1934. évi október hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82605. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkészülék a fűtőkályhákból eltávozó füstgázok melegének kihasználására. / Steinberger Aron, Steinberger Mihály, Steinberger Zoltán és Steinberger István, géplakatosok, Szolnok. A bejelentés napja: 1921. évi november hó 18-ika. A jelen találmány a fűtőkályhákból eltávozó füstgázok melegének a fűtésnél való kihasználásra szolgáló, ismert módon a fűtőkályha füstgázelvezető csövébe be-5 iktatható fűtőkészülékre vonatkozik, mely nemcsak arra szolgál, hogy külső felületével közvetlenül fűtse a környező helyiséget, hanem hogy bensejében ezen környező helyiség levegőjét magát is 10 fűtse, cirkulációba hozza és így folytonosan és bensőleg keverje a készüléken kívül lévő, már felmelegített levegővel. Ezáltal az eltávozó füstgázok melegének jóval fokozottabb kihasználása és jóval nagyobb 15 tüzelőanyagmegtakarítás válik lehetővé, mint az ismert ilyen fűtőkészülékekkel. Erre a célra a fűtőkészüléket itt lényegileg két, hasábalakú (prizmatikus) vagy hengeralakú, koncentrikusan egymásba 20 illesztett üreges test alkotja, melyek közül a külső, két végével, a füstgázvezetékhez van kapcsolva, a belső pedig, fent és lent, egy-egy, a külsőt keresztülszelő cső útján, a külső szobalevegővel áll összeköttetés-25 ben, míg az eltávozó füstgázok, a kettő közt átvonulva, a külső üreges test útján, a környező helyiséget közvetlenül fűtik, a belső üreges test útján pedig, az ebben lévő levegőt melegítik és a külső szoba-30 levegővel cirkulációba hozzák, hogy így ezt bensőleg összekeverve, még a cirkuláció útján is tovább fűtsék. A mellékelt rajzon egy ilyen fűtőkészülék van bemutatva egyik foganatosítási 35 példájában és pedig: az 1. ábrán függélyes metszetben és a 2. ábrán az 1. ábra (I—I1 ) vonala mentén vezetett keresztmetszetben. Itt (a)-val egy hengeralakú, fent és lent 40 kúposán szűkülő és két végén egy-egy (b) kapcsoló csődarabba átmenő külső üreges test és (c)-vel egy, ebben, egy gyűrűalakú (d) hézag fennhagyásával, koncentrikusan elrendezett, minden oldalon zárt, hengeres belső üreges test van jelölve, mely utóbbi, 45 az (a) külső üreges test kúposán szűkölő végeinek megfelelően, mindkét végén kúposán, hegyben végződik. Ezen (c) belső üreges test belseje, lent és fent, egy-egy a (d) hézagot és az (a) külső üreges tes- 50 tet átszelő (e) cső útján a környező levegővel áll összeköttetésben. Ez a két (e) cső célszerűen a készüléknek egymással diametrálisan szemközt fekvő oldalán van elrendezve. A két (a) és (c) üreges test, 55 mint az 1. ábra jobboldalán látható, keresztirányban megosztva lehet és kályhacsövek módjára egymásba dughatóan lehet kiképezve, hogy a készüléket könnyebben lehessen előállítani és tisztítás céljá- eo ból szét leheseen szedni. A (c) belső üreges test végeinek kúpos kiképzése emellett egyrészt a füstgázok egyenletes elosztását célozza azoknak a készülékbe való beáramlása helyén és másrészt meggátolni van 65 hivatva a korom összegyűlését a készülékben, minthogy ez a belső üreges test felső kúpos végén lefelé csúszva, könnyen kihullhat a készülékből. A leírt készülék működési módja igen 70 egyszerű és világos. A füstgázok, melyek a két (a) és (c) üreges test közt lévő gyűrűalakú (d) hézagban a nyilakkal jelzett irányban kereztülvonulnak, mindkét üreges testet fűtik. Az (a) külső üreges 75 test tehát melegét közvetlenül átadja a környezetnek, míg a (c) belső üreges test a benne levő levegőt melegíti, mely ezáltal a berajzolt nyilak irányában folytonosan megújulva, ebben az üreges testben cir-
