82539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a hab lecsapására erjesztő, főző lepárologtató és egyéb készülékeken
_ Megjelenik 1934. évi november hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI IIhE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82539. SZÁM. — IV/I. OSZTÁLY. Eljárás és készülék a hab lecsapására erjesztő, főző, bepárologtató és egyéb készülékekben. Szamek Jenő gyárigazgató Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi február'hó 5-ike. A találmány célja a különböző iparágak erjesztő, főző, bepárologtató és egyéb készülékeiben keletkező hab lecsapása. E célra eddig a legkülönbözőbb mechanikai verőkészülékeket szerkesztették, de végeredményben a habot csak megfelelő olajakkal sikerült többé-kevésbé leküzdeni. A találmány tárgyát képező eljárás szerint azonban sikerül még igen sűrű habot is eltávolítani olaj alkalmazása nélkül. Az eljárás lényege az, hogy a habtérben erős nyomás alatt porlasztott folyadéktölcsért állítunk elő, előnyösen azon folyadékból, amelyet a készülékben kezelünk és pedig úgy. hogy a porlasztott folyadéktölcsér maga mögött mintegy vákuumot létesít, amely a mögötte levő habot a háttérből a porlasztott folyadéktölcsérbe és ez elé húzza, ahol azután az > erős nyomás alatt kihajtott porlasztott folyadék a habot megsemmisíti, illetve lecsapja. Ily módon a frissen képződő hab állandó körfolyamatban mindig megsemmisül. > Azáltal, hogy a hab lecsapására előnyösen magát a kezelés alatt álló folyadékot használjuk, elkerüljük a kezelt folyadék káros felhígítását, amely pl. víz alkalmazása esetén bekövetkeznék. í Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék néhány példaképpeni foganatosítási alakját a mellékelt rajz mutatja, hol az 1. ábra a porlasztókészülék nézete a 5 bevezetés oldala felől, a 2. ábra a készülék oldalnézete részben metszve, a 3. ábra a porlasztókészülékkel felszerelt erjesztő kadat vagy ínás efélét tüntet Ű fel kétféle elrendezésben, a 4—6. ábrák a porlasztókészülék elrendezésének különféle foganatosítási alakjait mutatják felülnézetben. A porlasztókészüféknek a rajzon feltüntetett foganatosítási példája (1. és 2. 45 ábra) áll az (1) porlasztószelencéből, amelybe a porlasztandó folyadékot nyomás alatt a (2) csövön át a szelence hengeralakú palást felületén érintőlegesen vezetjük be. Célszerűen a szelence feneké- 50 bői kiinduló centrális (3) terelőmagot rendezzük el, míg a (4) kiömlő nyílás a szelence tetejének középpontján van elrendezve. Az (1) szelencén tölcséralakúan szétágazó (5) karok vannak megerősítve, 55 amelyeknek egymással párhuzamossá hajlított (6) végein állíthatóan a köralakú (7) ernyő van elrendezve, melynek felső palástrésze vízszintes tengelyű elrendezés esetén ki van szélesítve, hogy a poriasz- 60 tott folyadékernyőnek felfelé való kicsapódását megakadályozza. Függőleges tengelyű elrendezésnél a kiszélesítés elmarad. A (2) csövön nyomás alatt az (1) szelence palástfelületén érintőlegesen belépő 65 folyadék először nagy sebességgel a szelence palástján körben fut és azután forgó mozgással kilép a (4) nyíláson, úgyhogy tölcséralakú porlasztott folyadékernyőt alkot, mely nagy eleven erejénél fogva 70 az előtte, az edény habterében fekvő habot lecsapja, de egyúttal a készülék mögött fekvő habot a képződő légritkulásnál fogva maga után szívja, úgyhogy az edény habterében felhalmozott hab állandóan 75 porlasztott folyadékernyő hatáskörébe kerül és lecsapódást szenved. A porlasztóhatást az (1) szelencébe vagy a (4) nyíláson kilépő folyadékba beveze-
