82462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barnaszén hasznosítására

Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI B| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82462. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás barnaszén hasznosítására. Badische Anilin & Soda-Fabrik A. G. cég Ludwigshafen-a R/m. mint a Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vorm. Rössler cég M/m. Frankiurt-ban jogutódja. A bejelentés napja: 1920. évi november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége: 1916. évi augusztus hó 31-ike. Jelen találmány célja nagyértékű gáz­nak és olajos kátránynak barnaszénből való előállítása. Ezen célt úgy érjük el, hogy a barnaszenet külön-külön terekben 5 először víztelenítjük, aztán túlhevített vízgőz segítségével gáztalanítjuk, végül elégetjük oly módon, hogy az elégetés égéstermékeit a gáztalanító és szárító fűtésére, valamint célszerűen a vízgőz túl-10 hevítésére is felhasználjuk. A gáztalaní­tónak és az előszárítónak az elégetés gá­zaival való fűtése szabályozhatóan van berendezve, miáltal a barnaszénnek a kí­vánt hatás elérésére elengedhetetlen mesz-15 szemenő víztelenítése az előszárító térben és a gáztalanítási folyamat sima lefolyása a legegyszerűbb és legolcsóbb eszközök­kel van biztosítva. A találmányt a mellékelt vázlatos rajz 20 kapcsán ismertetjük. A készülékrendszer az (I) előszárítótérből, a (II) gázosítótér­ből és a (III) elégetőtérből áll. Az (a) tölcsérbe töltött barnaszén az (I) szárítótérbe jut, mely a forró égési 25 gázoktól körülnyaldosott, lejtősen ágya­zott forgó (b) hengerből áll, melyben a barnaszenet a henger forgatása útján a henger alsó végébe továbbítjuk és egyide­jűleg a forró hengerfalakkal való folyto-30 nos érintkezés útján előszárítjuk. Az (I) szárítótérből a szén a (d) vezetéken át a forró égési gázoktól körülnyaldosott (II) térbe jut, ahol a szenet túlhevített vízgőz hozzávezetése útján gáztalanítjuk. A kép-35 ződött nagyértékű gázok a kátránygőzö­ket magukkal viszik és az (e) vezetéken át távoznak. A gáztalanított szén a (III) elégető térbe jut, ahol is a levegő hozzá­vezetése mellett elég vagy elgázosodik. Az elégetés forró égési gázai átáram- 40 lanak a (II) gáztalanító (f) fűtőterén és az (I)[ előszárító (i) fűtőterébe jutnak. A magas hőmérséklet mellett távozó gá­zok (generátorgázok) emellett nemcsak a bennük lévő fizikai meleg leadása révén 45 működnek, hanem a szükséghez képest az égési levegő hozzávezetésének a szabá­lyozása útján az (f) és (i) tüzelőterekben részben vagy teljesen elégethetők. Ezzel teljesen módunkban van a gáztalanítás- 50 hoz és előszárításhoz szükséges hőmér­sékleteket előállítani. Ha csak részleges elégésre van szükség, akkor a gázok ma­gukban, vagy ha fűtőértékük nem ele­gendő, a gáztalanító szakasz gázaival 55 elegyítve, erőgáz gyanánt használhatók. A (II) gáztalanító (f) tüzelőtérben az elgázosításhoz szükséges vízgőz túlheví­tésére szolgáló (g) csővezetékek vannak elrendezve, mely vízgőzt a (m) beáramló 60 nyílásokon át a gáztalanító alsó részébe vezetjük. Az (I) előszárítóban messzemenően víztelenített barnaszénnek a (II) gáztala­nítóban túlhevített gőzzel való elgázosí- 65 tása útján nagy mennyiségű értékes, ola­jos kátrányhoz jutunk, míg az elgázosító és elégetési folyamatnak térbelileg külön­választott foganatosítása nagyértékű hasznos gáz előállítását biztosítja. Az 70 égési gázok kihasználása az elgondolha­tóan legjobb, amennyiben úgy a gáztala­nító folyamat melegszükséglete, mint az erősen víztartalmú barnaszén szárítása,

Next

/
Oldalképek
Tartalom