82448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványolajok átalakítására tetszőleges szénhydrogénekké

Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82448. SZAM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás ásványi olajok átalakítására tetszőleges szénhidrogénekké Gartlan Stephen Louis olajraffinaló és Gooderham Albert Edward gyáros Torontoban (Canada). i A bejelentés napja: 1921. évi február hó 19-ike. A találmány tárgya eljárás ásványi ola­joknak (nyersolajnak) kívánt minőségű szénhidrogénekké való alakítására, főleg olyanokká, amelyek a „nafta" sorozatba 5 vagy csoportba foglalhatók, megjegyez­vén, hogy a „nafta" megjelölésen mindazon szénhidrogénvegyületeket értjük, ame­lyeknek alacsonyabb a forráspontja és kisebb a fajsúlya mint a kerozinnak (vilá-10 gító olajnak) vagy kerozinpárlatnak. Nyers ásványi olajnak ily értelmű keze­lésére már ismeretes az az eljárás, amely szerint az ásványi olajat ismételt desztil­láció útján különböző hőfokokon forró 15 frakciókra választják szét. A jelen talál­mány lényegileg abban áll, hogy az ás­ványi olajokat egymás után különböző hő­fokokon, amelyek a megmaradó olaj for­ráspontjának emelkedéséhez képest növel-20 tetnek, hevítésnek vetjük alá, s az egyes ilyen szakgatott hevítési folyamatok alatt elszálló gőzöket a légkörinél kisebb nyo­más alatt expandálni hagyjuk. Az eme hevítési folyamatokból származó gőzöket 25 elvezetjük és az eljárást mindaddig foly­tatjuk, míg olyan hőmérsékletet nem érünk el, amelynél bomlások következnek be, amikor is vízgőzt Iövelünk be az olaj­gőzökbe. A különböző hevítési folyamatok 30 alatt elszálló olajgőzöket cseppfolyós ter­mékekké komprimáljuk és a különböző termékeket még nyomás alatt gyűjtjük össze. Az eljárás kivitelére a nyersolajat oly 35 retortába adagoljuk, amely úgy van fel­szerelve, hogy hőmérséklete felemelhető az olajnak szénhidrogéngőzök keverékére való átalakításához szükséges hőfokra s 50 55 amelyből a szénhidrogéngőzök keverékét egy kompresszoron át egy gyűjtőtartályba 40 vezetjük. A kompresszor cseppfolyósítja a kondenzálható gőzöket és rendeltetési he­lyökre szállítja azokat. A retorta táplálására egy gőzfejlesztőt és egy keverő tartályt alkalmazhatunk. A 45 keverő tartályt olajjal és a gőzfejlesztő­ből gőzzel tápláljuk akként, hogy a gőz és olaj bensőleg keveredjék, ill. emulgá­lódjék, mielőtt a keverőből a retortába jut. A gőzfejlesztőt túlhevítővel is köthet­jük össze, hogy ebből túlhevített vízgőzt bocsássunk a retortába, amidőn a maradék olajnak forráspontja a bomlási hőmérsék­letet éri el. A túlhevítőnek és retortának fűtő berendezését előnyösen összekapcsol­juk a gyűjtőtartállyal, úgy hogy az ebben meggyülemlő permanens gázok és konden­zálatlan gőzök a hevítésre való fűtőanyag­ként legyenek felhasználhatók. A mellékelt rajzon az 1. ábra a talál- 60 mány foganatosítására alkalmas berende­zésnek vázlatos nézete, a 2. ábra pedig a keverő tartálynak vízszintes metszete. Az eljárás a találmány keretén belül kü­lönfélekép foganatosítható; előnyös a kö- 65 vetkezőkben példaképpen leírt módszer és berendezés. Az előnyösen hengeres alakú (a) retorta jelentékenyen nagyobb térfogatú mint a keverő tartály. Egy szakaszos üzemben 70 működésben tartott telepen, amely egy­szerre kb. 30 hl-t dolgozott föl, a kazán­lemezből készült retortának kb. 3 m volt az átmérője és 360 cm a magassága; ezek a méretek azonban, miként az egyéb ré- 75 szekre vonatkozók is, tág határok között

Next

/
Oldalképek
Tartalom