82404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéksav fejlesztésére

Megjelent 1934. évi december hó 12 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82404. SZAM. — I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás kéksav fejlesztésére. Deutsche Gold- & Siiber-Scheide-Anstalt vorm. Roessler cég Frankfurt a/M.-ban. A bejelentés napja: 1918. évi július hó 18-ika. Németországi elsőbbség-e: 1917. évi július hó 24-ike. A kéksav fejlesztése, amint ezt pl. gáz­füstölési célokra alkalmazzák, lényegileg akképen megy végbe, hogy cyanidok, kü­lönösen alkalicyanidok oldatait, amelye-5 ket a szilárd alkalicyanidokból kell előállí­tanunk, savakkal vagy savanyú sókkal pl. kénsavval, vagy biszulfátokkal cserebom­lásba hozunk. A kéksav kiűzéséhez szük­séges meleget emellett higítási meleg 10 gyanánt kapjuk meg vagy pedig azt kí­vülről kell hozzávezetni. Eltekintve már most a savaknak ezidőszerint nehéz be­szerzésétől, az eljárás mindazokat a hiá­nyokat is mutatja, amelyeket a maró 15 folyadékokkal való munka maga után von. Mi már most oly eljárást találtunk, mellyel a kéksav fejlesztése cyanidokból rendkívül egyszerűen és vészéiytelen mó­don foganatosítható. 20 Ha ugyanis alkalmas cyanidokra olyan fémek sóit hagyjuk hatni, amelyek nem állandó cyanidokat alkotnak és ha emel­lett gondoskodunk arról, hogy a kéksav kiűzéséhez szükséges meleget vagy ma-25 gának a fémsónak vagy egy másik fém­sónak hidratációs melege szolgáltassa, amely a cyanidoknak a nem állandó cya­nidokat képző fémsókra való behatását nem zavarja, vagy pedig hogy ezt a mele-30 get mindkét sónak hidratációs melege fejleszti, úgy sikerül a kéksav nagyobb részét, adott esetben csaknem az összes kéksavat, minden nehézség nélkül kiűzni. Az eljárás, amelynek lényege az, hogy 35 a kéksav kiűzéséhez szükséges meleg­mennyiséget magában a kéksavat fej­lesztő elegyben fejlesztjük, számos foga­natosítási lehetőséget nyújt. Ha szilárd, megfelelően finoman elosz-40 tott cyanidokat ilyen nem állandó cyani­dok képzésére alkalmas fémeknek vízmen­tes, vagy kellőképpen víztelenített sóival keverünk, úgy olyan kéksavfejlesztő ele­gyet kapunk, amely száraz állapotban úgyszólván semmi kéksavat nem fejleszt, 45 de vízzel megnedvesítve külső melegítés nélkül nagyobb mennyiségű, a sóknak és a vízmennyiségnek kellő megválasztása és mennyisége esetén, csaknem az összes ki­számított kéksavmennyiséget minden ne- 50 hézség nélkül kifejleszti. Csekély külső meleg hozzávezetése út­ján adott esetben a kéksavfejlesztést tö­kéletesíthetjük. A kéksav kiűzéséhez szük­séges meleget azáltal is előállíthatjuk, 55 hogy a tulajdonképpeni cserebontással még más, melegfejlődéssel járó, de a tu­lajdonképpeni cserebontást nem zavaró folyamatokat hozunk kapcsolatba. így pl. még egy sót adagolhatunk az elegy- 60 hez, amely magában véve a cserebontás­hoz nem alkalmas, de hidratációs melege nagy, mint amilyen pl. a chlórkalcium. Adott esetben a szükséges melegmennyi­séget nem víztelenített kéksavfejlesztő 65 alkalmazásánál kizárólag a segédsó útján állíthatjuk elő. A kéksavfejlesztőt oldat alakjában is alkalmazhatjuk, ha a se­gédsó a reakciónál elegendő meleget fej­leszt. Ha úgy a cyanidokat, mint a nem 70 állandó cyanidokat képző sókat oldatok alakjában alkalmazzuk, úgy a szükséges melegmennyiséget nagy hidratációs me­legű segédsó adagolásával állíthatjuk elő. Kéksavfejlesztő gyanánt különösen az 75 alumínium és magnézium sói jönnek te­kintetbe, amelyek közül különösen az erős savakkal, mint sósavval vagy kénsavval alkotott sók bizonyultak előnyösnek. Minél nagyobb a melegfejlődés, annál 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom