82401. lajstromszámú szabadalom • Szárazelem
Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82401. SZÁM. — VI l/g. OSZTÁLY. EZfáo Szárazelem. Dr. Aron Arthur vegyész Berlinben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 30-ika. Németországi elsőbbsége: 1920. évi március hó 29-ike. A találmány oly szárazelemekre vonatkozik, melyeknél az elektrolit a cella belsejében eleinte külön térben van elrendezve,. mely csak az üzembehelyezésnél B nyittatik, hogy a szárazelemet használatának pillanatáig elektrokémiai folyamatok bekövetkezése ellen megvédjük, tehát az elemek raktározó képességét növeljük. 10 Ismeretes erre a célra a felszívó vagy sűrűsítő szerrel összekötött elektrolitot az elem cinkrekeszében viaszréteg segélyével a szénelektródától elkülönítve ágyazni és ezt az elválasztó réteget a 15 szénelektróda mozgása által szétrombolni, ha az elemet használatba akarjuk venni. Ekkor tehát az elektrolit állandó érintkezésben áll a cinkkel, úgyhogy nem kerüljük el kémiai reakcióknak bekö-20 vetkezését az elemek működésbe helyezése előtt. Azonkívül az elektrolit elosztása is az üzembehelyezésnél azáltal van megnehezítve, hogy az a sűrűsítő szerrel össze van kötve, vagy pépszerűen sűrű-25 folyós. Másrészt ismeretesek szárazelemek, melyeknél az elektrolit a cella belsejében törékeny anyagból, pl. celluloidból vagy üvegből készült külön zárt edény-30 ben van elhelyezve, melyet a működésbe helyezés céljából erős ütés vagy lökés által széttörünk, mire az elem rázásával az elektrolitot a cellában elöntjük. Ez a berendezés a rendelkezésre álló tér igen 35 kedvezőtlen kihasználásával jár, mivel - az a tér, amelyben az elektrolittartály van, a használatbavétel után holt tér gyanánt nem használtatik ki hatásosan és az elektrolit egyenletes elosztását 40 megnehezíti. A találmány értelmében azt a célt, hogy á száraz elemet használatának pillanatáig, nemcsak elektrokémiai folyamatok bekövetkezése ellenében megvédjük, hanem az elektródára kifejtett min- 45 den kémiai hatást elkerüljünk, az elemet tehát határtalanul raktárképessé tegyük a rendelkezésre álló tér egyidejű kihasználása mellett, illetve az elektrolitnak a cellában való jó elosztása mellett, két 50 intézkedés kombinációjával érjük el, nevezetesen, hogy az elektrolitot egy vele szemben kémiailag ellenállóképes falazattal biró zárt edényben úgy rendezzük el, hogy az a két elektródától és a felszívó 55 anyagtól el van választva és hogy egyúttal legalább az egyik elektródát oly módon rendezzük el mozgathatóan, hogy azt a tartály felé mozgathatjuk oly célból, hogy ezt szétrombolja vagy nyissa 60 és ezáltal érintkezésbe hozza az elektrolitot a felszívó anyaggal és a két elektródával. Emellett a berendezés célszerűen olyan lehet, hogy az elektrolit felszívó anyaga 65 a mozgatható elektrolittal együtt ugyancsak mozgattatik és hogy az elektrolitos folyadékot befogadó edény szétrombolása vagy nyitása a felszívó anyag közvetítésével végeztetik. így pl. a mozgat- 70 ható szénelektróda burkolatát száraz állapotban szigetelő likacsos burkolattal láthatjuk el, mely az elektrolit felszívó anyaga gyanánt szolgál. Utóbbi a szénelektróda burkolata és a cinkedény belső 75 fala közötti teret kitölti, úgy hogy a burkolattal ellátott szénelektróda ezen likacsos • burkolat által dugattyúszerűen van a cinkedény belső falán vezetve. Ezáltal elősegítjük az elektrolitnak a 80
