82380. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztóanyagnak répasajtolmányokból való kitermelésére

Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82380. SZÁM. — Xl/d. OSZTÁLY. Eljárás ragasztóanyagnak répás a jtolmány okból való kitermelésére. Smolenski Kazimierz mérnök Warschau-ban. A bejelentés napja: 1921. évi augusztus hó 9-ike. Már régóta ismeretes, hogy a répasajtolmányok pektinanyagoknak jelentékeny mennyiségeit tartalmazzák, amelyek vízzel vagy még elnyösebben sa-5 vakkal vagy alkálikkal való főzés útján vonhatók ki. Megállapították már azt is, hogy az arabmézga vegyi sajátságai és a sajtolmányokban lévő pektinanyagok sajátságai között bizonyos hasonlóság 10 forog fenn. Végül arra is törekedtek már, hogy répasajtolmányokból a gyakorlati használatra alkalmas ragasztószert állítsanak elő (v. ö., különösen a 96.316., 121.422. és 122.048. számú né-15 met szabadalmi leírásokat). Ezek a kísérletek azonban a ragasztóanyagoknak répasajtolmányokból való kivonásánál előforduló folyamatok kellő felismerés hijján sikertelenek maradtak. 20 Azok a kísérletek, amelyeket már eleve azzal a célzattal, hogy a répasajtolmányokból kitermelendő anyagokat ragasztóanyag előállítására használjam ki, vagyis a különböző módszerek szerint 25 előállítható termék mennyiségének és értékének figyelembevételével foganatosítottam, azt eredményezték, hogy 1. répasajtolmányokból jó ragasztószer előállítása azon a feltételen alap-30 szik, hogy a pektinanyagok vegyi értelemben lehetőleg kevéssé szenvedjenek változást, 2. vízzel, savakkal vagy alkálikkal való hevítésnél a szóbanforgó anyagok 35 oly változásokat szenvednek, amelyek azok ragasztó képességét csökkentik, 3. ezek a változások egyébként azonos feltételek mellett magasabb hőmérsékleteken gyorsabban mennek végbe, külö-10 nősen pedig 100° túlhaladásakor (fokozott nyomás alatti főzés) és hosszabb tartamú főzés alkalmával még tovább haladnak, főképen pedig alkáliákkal való főzésnél mennek gyorsan végbe, míg vízzel vagy hígított savakkal való főzésnél 45 a változás jóval lassaban történik és 4. az említett változások erős bázisok orgános savjaival való főzésnél gyorsabban következnek be, mint vízzel vagy hígított savoldatokkal való főzésnél. 50 Ezek a tények, amelyeket több megfontolás támogat, véleményem szerint akként magyarázandók, hogy a primer pektinanyagokat bizonyos számú COOH-csoportot tartalmazó összetett szén- 55 hidrátok gyanánt kell felfogni, amelyek a kiindulási termékben az — op — C = 0\c = O— COOH \h/ csoportokkal eszterek vagy anhidridek alakjában vannak vegyülve. Alkáliákkal 60 való főzés alkalmával az esztercsoportok OH-ionok behatása alatt könnyen hidrolízist szenvednek és pedig az eredeti molekulának többé-kevésbé bonyolult, gyengébb kollodiális sajátságokkal és így csekélyebb 65 ragasztóértékkel bíró molekulákra való hasadása mellett. Ez a hidrolízis hígított savak vagy víz jelenlétében sokkal lassabban, az orgános savak erősen bázisos sóinak jelenlétében ellenben, az 70 OH-ióinak sűrűsödése folytán ismét gyorsabban megy végbe. Erősebben koncentrált savakkal való huzamos főzéssel a hidrolízis, mely ebben az esetben túlnyomólag a közönséges szénhidrátvegyü- 75 leteket támadja, szintén igen messzire mehet és pedig cukrok és savak képződéséig.