82364. lajstromszámú szabadalom • Villamos főzőedény

Megjelent 1934. évi december hó 212-én. i MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82364. SZAM. — Vll/i. OSZTÁLY. Villamos főzőedény. Kresz Ferenc és Böckh Béla mérnökök, Budapest. A bejelentés napja: 1920. évi szeptember hó 25-ike. Az elektromos energiának főzésre való felhasználása céljából eddigelé sokféle elektromos főzőedényt szerkesztettek. Ezen villamos főzőedények általában két lénye-5 ges alkatrészből állanak, nevezetesen magából a főzőedényből és az elektromos energia meleggé való átalakítására szolgáló fűtőtestből. A főzőedénynek és a fűtőtestnek összeszerelése többféle módon tör-10 ténik. Nevezetesen ismeretesek oly főzőedények, amelyeknél a fűtőtest az edény kettős fenekébe van beépítve, olyanok, amelyeknél a fűtőtest egy bizonyos magasságig csak az edény oldalát veszi övsze-15 rűleg körül, viszont másoknál a most említett kétféle fűtési mód egyesítve van. A háború után beállott nyersanyaghiány következtében, amidőn a speciálisan a villamos főzés céljára szolgáló edé-20 nyek gyártása lényegesen lecsökkent, áttértek közönséges zománc- és aluminiumedények elektrifiikálására is, amit p. o. oly módon eszközölnek, hogy' a fűtőtestet képező nikkelin drótot megfelelő ragasztó-25 anyagba ágyazva, az edény fenekére és részben oldalára csévélik, majd az így készült fűtőtestet egy védősapkával leborítják. i Mindezen ismert szerkezetek közös leg-30 nagyobb hátránya a tökéletlen hőátadás és ennek következtébeni rossz ökonomikus hatásfok. A fűtőtestben keletkező melegmennyiségnek csak egy része adódik át az edény belsejében lévő folyadékos nak, míg egy igen tetemes része elvész egyrészt vezetés útján a fűtőtestet a folyadéktól elválasztó edényfalban, másrészt vezetés és sugárzás útján a fűtőtestnek külső oldalfalain keresztül, ame-10 lyek részben a környező levegővel, részben szükségszerűleg azon tárggyal érintkeznek, amelyen a főzőedény üzemközben áll./ A jelen találmány kivitelénél a megoldandó feladat abban állott, hogy egy oly 45 főzőedény szerkesztessék, amelynél a fűtőtestben keletkező összes melegmennyiség a lehető minimális veszteséggel a melegítendő folyadéknak adatik át. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy 50 egy oly fűtőtestet szerkesztettünk, amely nem az edényre, illetőleg annak kettős fala közé szereltetik be, hanem amely az edénnyel semmi mechanikai összeköttetésben nem áll és főzés alkalmával közvet- 55 lenül a melegítendő folyadékba helyeztetik be. Ezáltal a sugárzás és vezetés okozta melegveszteségek a minimumra redukáltatnak. A találmány egy példaképeni kiviteli 60 alakjának sematikus rajzát a mellékelt ábrákon tüntettük fel: 1. az edény, amely a hevítendő folyadékot tartalmazza, 2. egy példaképen tárcsaalakúra ki- 65 képzett fűtőtest, amelyet az edénybe állítunk és amelyet a folyadék minden oldalról körülvesz. Ha a fűtőtest közvetlenül felfeküdnék az edény fenekére, úgy annakí alsó lapja nem a folya- 70 dékot, hanem csakis az edény alsó lapját hevítené, ami lényegesen rontaná a hatásfokot. Éppen ennek elkerülése céljából a fűtőtestet célszerűen hőszigetelő anyagból készült lábakra (4) állítjuk, úgy, hogy 75 a fűtőtest alsó lapja és az edény feneke közötti teret szintén folyadék tölti be. A gyorsabb és egyenletesebb felmelegítés és ezzel a hatásfok javítása céljából a tárcsát furatokkal (3) látjuk el, amelyeken 80 át a folyadék szabadon cirkulál. A fűtőtest az edénytől teljesen függet-