82325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés profilos eszterga és gyaluacélok végfelületeinek köszörűlésére

Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82325. SZAM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés profilos eszterga- és gyaluacélok végfelületeinek köszörülésére. » Bopp & Reuther" gyári cég Mannheim-Waldhofban (Németország). A bejelentés napja: 1921. évi június hó 8-ika. Németországi elsőbbsége: 1920. évi június hó 11-től igényel. Jelen találmány tárgyát eljárás és be­rendezés képezi profilos eszterga- és gyalu­acélok végfelületeinek köszörülésére, ne­vezetesen ama acélok köszörülésére, me-5 lyek a 73923. sz. magyar szabadalom tár­gyát képezik. A találmány célja abban áll, hogy az acél metszőéleit olyképpen köszö­rüljük le, hogy alakjukban és működési módjukban a közönséges acélokhoz hason­ló lítsanak. Erre a célra mindegyik metszőéi a csúcstól kezdődőleg bizonyos szög alatt átmérő irányában leköszörültetik és a három, a csúcsban összefutó él közül a forgási irányban következő, a tengelyre 15 merőleges él legömbölyíttetik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak példaképpeni foganatosítási alakja van feltűntetve és pedig az 1. ábra a 73923. sz. szabadalom szerinti 20 acél egyik végének távlati nézete, a 2. ábra hasonló nézet, melyben két szemközti él le van köszörülve, a 3. ábra a négy él leköszörült részét tűn­teti fel hasonló nézetben, a 25 4. ábra a leköszörült acélt az egyik metszőéi bekerítése után láttatja, az 5. ábra a köszörűkő oldalnézete, a le­köszörülési művelet közben, a 6. ábra a köszörülőtárcsa felülnézete, 30 mely az élek lekerekítését és a gúlacsonk eltávolítását tűnteti fel, a 7. ábra a leköszörülésnél való tartószer­kezet oldalnézete, a 8. ábra ugyanannak mellső nézete, a 35 9. és 10. ábrák a berendezés betéttöm­böcskéjének mellső- és oldalnézetét láttat­ják, a 11. ábra az élek legömbölyítésére szol­gáló berendezés oldalnézete, a 12. ábra ugyanannak felülnézete és a 40 13. ábra mellső nézete, a 14. és 15. ábrák a betét-tömböcskének oldal- és mellső nézetét tűntetik fel. Mint az 1—3. ábrákból kitűnik, az (1) acél élei a (2) homlokfelületen (3) 45 rézsútos köszörülés segélyével olyképpen köszörültetnek le, hogy a köszörülési sík a csúcstól rézsútosan halad az acél közepe felé, azonban nem ér egészen annak kö­zepéig. Miután ilyképpen mind a négy él 50 le van köszörülve, a homlokfelület köze­pén egy kicsiny gúlaalakú (4) kiemelkedés marad meg. Ezután az egyik él sarkának legömbölyítési művelete következik, mely a 4. és 6. ábrákból világosan látható. A 55 sarkok legömbölyítésének eme műveleté­nél a középen még kiálló (5) gúlának meg­felelő része is leköszörültetik. Mint az 5. és 6. ábrák láttatják, az (1) acél a (6) köszörülőtárcsához képest oly hajlással 60 bír, hogy a köszörülőtárcsa munkafelülete a legömbölyítendő él helyzetének felel meg. A metszőélek leköszörülésére szol­gáló, a 7—10. ábrákon feltűntetett beren­dezés egy a köszörülőgép (7) asztalára 65 erősített (9) talapzatból áll, melyen a (8) köszörülőtárcsa munkafelületére merő­legesen haladó horonyban a (10) bak el­tolhatóan van ágyazva. A (10) bak felső részén (11) áttöréssel bír, mely a köszö- 70 rülőtárcsa munkafelületéhez képest oly szögben van hajlítva, mint ahogy a le­köszörülő felületnek az acél tengelyéhez képest hajlítva kell lennie. A (11) át­törésbe a (12) tömböcske illeszkedik, mely- 75 nek felső felülete oly profillal bír, hogy a köszörülendő acél számára alátét gyanánt szolgálhat anélkül, hogy annak élei meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom