82313. lajstromszámú szabadalom • Acetiléngázlámpa

Megjelent 1934. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82313. SZÁM. — II/d. OSZTÁLY. Acetilén gázlámpa. S. Rothmüller A. G. fémárugyári cég Wien-ben. A bejelentés napja: 1919. évi január hó 4-ike. Jelen találmány tárgya egy hordozható acetiléngázlámpa, amely lehetővé teszi, hogy az acetiléngázt mindennemű világí­táshoz, és pedig úgy belső, mint külső vi-5 lágításhoz használjuk, mi mellett a gázrob­banás minden veszélye megszűnik. A ta­lálmány lényege abban áll, hogy a lámpa tartányának aljában egy, a gázfejlesztő térről közlekedő gázharang van elren-10 dezve, oly célból, hogy ez az ecetilén gáz­fejlesztés fölöslegét fölvegye és lehetővé tegye, hogy a gáztér jelentékenyen meg­növekedjék, mihelyt a gáznyomás hirtelen felszökik a gázfejlesztőtérben. 15 Az idetartozó vázlatos rajzok a talál­mány szerinti acetiléngázlámpa egy példá­ját tüntetik fel, 1. ábrán keresztmetszet­ben, a 2. és 3. ábrán pedig egy-egy rész­letet elülnézetében, ill. alulnézetében. 20 A lámpa (a) tartánya, amely fönt egy levehető (a') födéllel van lezárva, egy elő­nyösen hengeres (b) testet zár magába, amely célszerűen egy darabbá van össze­kötve, pld. össze van forrasztva az (a') -5 födéllel. A (b) cső végig áthatol az (a) tartányon és ez utóbbinak aljában egy lefelé nyílt (c) gázharanggal van ellátva. Az üreges (b) henger (a") nyakrész­szel kiemelkedik az (a) edény (a') födele 30 fölé és fölülső, célszerűen kissé behúzott (b') részén (e) égője van, amelyet olyan­kor, amikor a lámpát nem használjuk, egy (n) kupakkal zárunk le. Az (a) tar­tány (a') födele valamiképpen, pld. az 35 (o, p) bajonettzárral (2. ábra) rögzíthető az (a) tartányhoz képest. A (b) cső aljá­ban van a célszerűen ugyancsak henge­resre alakított (d) szelence, amely a kar­bid fölvételére szolgál. A (d) szelence felső peremén egy (s) hasíték van, esetleg pe- 40 dig még néhány, lefelé mindinkább nö­vekvő nagyságú (1, 11 ( 12 , 13 ) lyuk ' is van a köpenyen, amiken keresztül a mindenkori vízállás szerint víz jut a kar­bidhoz. A (d) szelence külsején megfelelő 45 magasságban egy (f) kampó van elhe­lyezve, aminek forgatásával a szelencét az üreges (b) hengerhez képest egy, a (c) gázharang belsejében levő (g) rugónyelv segítségé ver rögzíthetjük. (3. ábra). 50 A lámpa üzembehelyezéséhez a (b) csö­vet és a (d) karbidszelencét kivesszük az (a) tartányból és a (d) szelencét az (m) jegyig karbiddal, a lámpa (a) tartányát pedig az (m') jegyig vízzel töltjük meg, 55 mire a (d) karbidszelencét elhelyezzük és a (c) gázharangnál fogva rögzítjük a (b) csőben. Erre a (b) részt a (d) szelencével együtt behelyezzük az (a) tartányba és az (a') födél elforgatásával rögzítjük. A víz az (s) hasítékon, illetve az (1, 11 ( 12 , ) lyukakon a karbida jut és megkezdődik a gázfejlesztés. A gáz először is a (b) cső felső terét tölti ki, és innen árad az (e) égőbe. Ha a gázfejlődés rohamos és a (b) cső felső te­rében felszökik a gáznyomás, akkor a gáz­fölösleg a (d) karbidszelence és a (b) cső közötti hézagon át a (c) gázharangba áramlik, kiszorítja innen a vizet és addig 70 időzik ottan, amíg az égő további gáz­fogyasztása lecsökkenti a (b) cső gáz­terében a gáznyomást, mire a gáz a (c) harangból a (b) cső főterébe ömlik vissza. Ily módon megakadályoztuk, hogy a (b) 75 csőnek fő gázterében túlságos nyomású gáz gyűljék meg, miért is itt a gáznyomás körülbelül állandó fokon marad és ezen 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom