82275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniáknak átalakítására trágyaszer gyanánt közvetlenűl használhatóvá tételére

_ Megjelent 1934. évi december hó 190-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82275. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás ammóniáknak átalakítására trágyaszer gyanánt közvetlenül használható sóvá. Badische Anilin- & Soda-Fabrik cég Ludwigshafen-ben aR/m. A bejelentés napja: 1916. évi május hó 12-ike. Németországi elsőbbsége: 1915. évi július hó 10-ike. A szintézises úton szabad állapotban előállított ammoniákot trágyaszer gya­nánt használható és könnyen szállítható alakba eddig akképen hozták, hogy azt 5 úgy mint a gázgyárakban, kokszolókban stb. kapott ammoniákot, kénsavas ammó­niákká alakították át, mikor is a leg­utóbbi időkig teljesen külföldi kénércek használatára voltak utalva. 10 Kitűnt már most, hogy a nagyban, szintézises úton kapott ammóniáknak szilárd alakba való átviteléhez rendkívül előnyös, ha a szintézises ammoniákipart az ammoniákszóda gyártásával hozzuk 15 kapcsolatba úgy, hogy ez utóbbinál az eddigi módszertől eltérően nem használ­juk fel állandóan körfolyamatban ugyan­azt az ammoniákot, hanem mindig új, szabad ammoniákot viszünk be a folya-20 matba és az anyalúgokból a bennük levő klórammoniumot mint ilyent vonjuk ki. Ilyen módon a szintézises úton szabad ál­lapotban képződött ammoniákot közvet­lenül kiváló trágyázóképességű, jól érté-25 kesíthető termék alakjában kapjuk meg és egyidejűleg a szódagyártást az ammo­niákregenerálásnak és a hulladéklúg ter­hes eltávolításának kiküszöbölése folytán egyszerűsítjük. Különösen előnyösen ala-30 kul az eljárás, ha ezzel még a mester­séges salétromgyártást kapcsoljuk össze a szintézises ammóniák egy részének oxi­dálása útján. Ekkor az ammoniákiparnak és a szódaiparnak további, benső össze-35 függése létesül, amennyiben a nitrogén­oxidok elnyeletésére, illetve a salétrom­sav neutralizálására a hely színén kapott olcsó szóda, illetve közvetlenül a nátrium­bikarbonát használható fel. A klórammonium kivonására a szóda- 40 gyártás anyalúgjaiból akképen járhatunk el, hogy az anyalúgokat felváltva meleg­ben való bepárologtatásnak és így az így kapott konyhasó különválasztása után a klórammonium kiválását előidéző lehű- 45 tésnek vetjük alá. Ha a nátriumbikar­bonát előállításánál visszamaradó szűrle­tet közönséges vagy csökkentett nyomá­son bepárologtatjuk, úgy eleinte ammo­niumbikarbonát távozik, további bepáro- 50 logtatásnál pedig csakhamar tiszta konyhasó válik ki. A bepárologtatást megszakítjuk, mielőtt vagy mihelyt klór­ammonium is kezd kiválni; ezután a konyhasót melegben különválasztjuk, 55 mire a lúg lehűtésénél tiszta klórammo­nium kristályosodik ki. Az ezen só kivá­lasztása után kapott maradéklúgból me­legben újból klórnátriumot és a hidegben klórammoniumot vonhatunk ki az ismer- 60 tetett módon és így végül az összes sót tiszta állapotban kaphatjuk meg, mi mel­lett természetesen különböző műveletek hasonnemű lúgjait tetszőleges mértékben egymással egyesíthetjük. 65 Az eljárás egyik foganatosítási módja az, hogy az anyalúgot elsősorban csak annyira párologtatjuk be, amíg konyhasó épen kezd kiválni, mire először lehűtés útján klórammoniumot és csak ezután 70 újabb bepárologtatás útján melegben klórnátriumot kapunk, s. i. t. Különösen előnyösnek bizonyult a gyár­tási folyamatban, ha az eredeti anyalúg­hoz megfelelő mennyiségű maradéklúgo- 75 kat, azaz visszamaradó hidegen telített klórammonium-klórnátrium oldatokat adunk a bepárologtatás előtt vagy közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom