82264. lajstromszámú szabadalom • Eljártás foszgén előállítására

_ Megjelent 1934. évi december hó 190-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82264. SZÁM. — IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás foszgén előállítására. Chemische Fabrik Buckau cég Magdeburgban. A bejelentés napja: 1917. évi március hó 23-ika. Németországi elsőbbsége: 1915. évi december hó 8-ika. A foszgén szokásos előállítási módjai szénoxidból és klórból a szénoxidnak tiszta állapotban való előállítását tételezik fel, amely aránylag nagy költségekkel jár. 5 Jelen találmány értelmében a „generátorgáz" név alatt ismeretes, lényegében szénoxidból és nitrogénből álló gázelegyből is kiindulhatunk, amelyet koksz, antracit, faszén vagy máseffélék tökéletlen el-10 égetésénél kapunk. A szénoxidnak a klórral való egyesítése meglepő módon, dacára az idegen gázok bőséges jelenlétének, nem okoz nehézségeket és az elegynek faszén vagy állati szén fölött magasabb hőmér-15 sékleten való elvezetése útján a klór teljes eltűnéséig vihető, ha a katalizátor bőséges mennyiségeiről, ennek a gázárammal való benső érintkezéséről és a generátorgáz bizonyos feleslegéről gondosko-20 dunk. Az a tény, hogy a klór egyesítése a szénoxiddal ilyen körülmények között simán foganatosítható, annál kevésbé volt várható, mert a generátorgáz mindig kis mennyiségű idegen keverékanyagokat, 25 mint hydrogént, metánt stb. tartalmaz, amelyek a reakciósebességet csökkenthetik, vagy a katalizátor megmérgezését okozhatják. A klórnak a generátorgázra való be-30 hatása folytán végtermék gyanánt olyan gázelegyet kapunk, amely legfeljebb kb. 25% foszgént és mellette főképpen nitrogént és szénoxidot, továbbá kevés szénsavat és sósavat tartalmaz. Ebből az 35 elegyből a foszgén csak a folyékony levegő hőmérsékleténél volna megközelítően kvantitatíve leválasztható, de ekkor más gázok is kondenzálódnának a foszgénnel együtt. A közönséges jéggépekkel előállítható hőmérsékleten az elegyből semmi 40 vagy csak igen kevés foszgén válna folyóssá. Ezt a nehézséget jelen találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy a gázelegyet célszerűen egyidejű hűtés közben és az ellenáram elvének alkalmazásá- 45 val folyékony abszorbeáló szer hatásának vetjük alá. Ezen abszorbeáló szernek olyannak kell lennie, hogy abszorbeálóképessége a foszgénnel szemben tetemes és a számba jövő egyéb gázokkal szemben 50 igen csekély legyen; melegben a foszgént könnyen le kell adnia, anélkül, hogy ez azt megtámadná; továbbá illékonyságának oly csekélynek kell lennie, hogy a foszgénhez elegyedett gázok ne ragadhas- 55 sák magukkal gőzalakban az oldószernek lényeges mennyiségeit. Ha az abszorbeálásnál hideg is alkalmazandó, úgy az abszorbeáló szer megmerevedési pontjának elég alacsonynak kell lennie. Végül 60 kívánatos, hogy az abszorbeáló szernek úgy nedvességgel, mint klórral szemben bizonyos állandósága legyen, az első követelmény azért szükséges, mert gőznek és víznek esetleges behatolása a technikai 65 készülékekbe tökéletesen sohasem akadályozható meg, a második pedig azért, mert az sem kerülhető el, hogy zavaroknál adott esetben egy kevés le nem kötött klór ne jusson az abszorbeáló szerhez. 70 Jelen találmány értelmében abszorbeáló szer gyanánt legalkalmasabbak perklóretilén, tetraklóretán és pentaklóretán, monoklórbenzol vagy diklórbenzol, nitrobenzol és klórtoluolok. Alkalmasak a ma- 75 gasabb forrpontú petróleum- és kátrányszénhidrogének is, de kisebb mértékben, mint amazok, mert foszgénnel és klórral