82263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humozus anyagoknak kollloidos alakba való átalakítására

_ Megjelent 1934. évi december hó 190-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82263. SZAM. — IV/h/1, OSZTÁLY. Eljárás humózus-anyagoknak kolloidos alakba való átalakítására. Bengough Róbert, mérnök-igazgató Bécsben. A'bejelentés napja: 1921. évi augusztus hó 3-ika. Ausztriai elsőbbsége: 1920. évi augusztus hó 5-ike. Ismeretesek oly eljárások, melyek segélyével humózus anyagokból, mint pl. turfából, lápföldből vagy hasonlóból ezeknek kausztikus,, szénsavas vagy foszforsavas 5 alkáliák oldataival való kezelése által oldható termékek vonhatók ki. Ezen eljárások szerint az alkáliák helyett alkalikusan viselkedő anyagokat, mint pl. vízüveget vagy ammoniákot is alkalmazhatunk. 10 A nyert alkalikus televénykivonatok ezen, különböző eljárások szerint részben növénytermesztési és védelmi célokra, részben szénbrikett és ragasztóanyagok előállításához használtattak fel. Valamennyi 15 ilynemű eljárás leírásából egyhangúlag kitűnik, hogy csakis a humózus anyagoknak alkalikus oldatok stb. segélyével való kilúgozásáról van szó, minek következtében mindenkor egy megfelelő üledék marad 20 vissza, mely a vegyfolyamatban nem vesz részt. Ezen eljárások ennélfogva nem is említenek egyebet mint oldott humátanyagok kivonatát. Humózus anyagoknak alkalikus olda-25 tokkal hideg úton való kezelésénél ezen eljárások szerint legalább néhány napos időt vesznek igénybe, vagy erjedés közreműködését kell igénybe vennünk. Humózus anyagoknak meleg úton való kezelésé-30 nél főzés által, ill. 100°-os állandó hevítéssel extrahálunk. A nyert oldatokat ezután ismét be kell párologtatni. Jelen eljárás szerint ellenben a humátanyagok alkáliák vagy alkalikusan visel-35 kedő anyagok által meleg úton, nyomásnak egyidejű felhasználásával kolloid, illetőleg vízben oldható alakba vezettetnek ' V át, még pedig maradék nélkül. Ily módon "\a vegyfolyamat termékének koncentrációját mindjárt az alkalmazási célnak meg- 40 felelően végezhetjük anélkül, hogy először fölös mennyiségű vizet bepárologtatás által el kellene távolítanunk. Jelen eljárás egy további előnye az, hogy a feltáró anyagoknak (alkáliák stb.) már aránylag 45 csekély mennyisége is tökéletesen elegendő humózus anyagoknak kolloid formába való átviteléhez. Kitűnt továbbá, hogy kausztikus, szénsavas vagy foszforsavas alkáliák és am- 50 moniák helyébe bizonyos célokra különösen előnyösen lehet az alkáliák kénvegyületeit, alkalikus földeket és fémeket, valamint metalloidákat alkalmazni, illetve ezeknek megfelelő keverékeit, esetleg kén- 55 mentes alkalikus anyagokkal vagy polysulfidokkal keverve. így pl. használhatók kénammonium, sulfoalkáliák, sulfokarbonátok, nátriumhiosulfát, savanyú kénsavas nátron, az arzén és antimon kénvegyü- 60 leteinek oldatai ammóniákban illetve alkalisulfidekben, az ónsulfid kénvegyületeinek alkalipolysulfidekben való oldatai, továbbá ónsulfátok. Különösen könnyen lehet a jelen eljárás szerint a humózus 65 anyagokat kolloid formába átültetni rézoxidammoniák, valamint vízüvegoldat segélyével is. Továbbá lehet cellulózahulladék-lúgokat is alkalmazni. Kiviteli példa: 70 100 s. r. turfát illetve turfapurhát vagy lápföldet 10 s. r. marókálinak (vagy kénkálinak vagy e kettő keverékének) 100 s. r. vízben való oldatával összekeverünk és 100° C-nál és 4 atmoszféra nyomás alatt 75 körülbelül 2 óra hosszat hevítünk. Az így nyert kolloidos humátanyagok igen előnyösen alkalmazhatók a techniká-