82257. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz, vagy más folyékony, vagy gázalakú vezetéke számára a szolgáltatás határolására és állandóvá tételére

Megjelent 1934. évi 'lacember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82257. SZAM. — XXI/a. OSZTÁLY. Berendezés víz vagy más folyékony gázalakú anyag vezetéke számára a szolgáltatás határolására és állandóvá tételére. Gueux Joseph Jean Marié mérnök Parisban. A bejelentés napja: 1914. évi február hó 14-ike. Elsőbbséget 1913. évi március hó 7-étffl. igényel. Jelen találmány tárgya folyékony vagy gázalakú anyag, nevezetesen vízvezetékébe iktatandó berendezés, mely a szolgáltatás szabályozására és a szolgáltatás-5 nak bizonyos meghatározott állandó mennyiségre való határolására szolgál, bármilyenek legyenek is az ezen vezetékben fellépő nyomásváltozások. Ezen berendezés azonkívül mérőkészü-10 lék gyanánt is szolgálhat, amint ez le fog Íratni. A mellékelt rajz a találmány tárgyának néhány példaképpen vett foganatosítási alakját tünteti fel, még pedig az 15 1. ábrán a legegyszerűbb kiviteli hosszmetszete, a 2. ábrán megváltoztatott alak hasonló metszete, a 3. ábrán tökéletesített foganatosítási 20 példa hosszmetszete látható, míg a 4. ábrán a berendezésre a külső levegővel való összeköttetés előállítása céljából alkalmazható készülék metszete van feltüntetve. 25 A berendezés lényegében hengeres (a) csőtestből áll, mely a központos (c) nyílással ellátott (b) dugattyú által két kamarára van osztva. Az (a) test mindkét vége alkalmas (d) csövek segítségével a 30 vezetékhez van kapcsolva. Az (a) testen, közel az egyik végéhez, az (e) harántfal van megerősítve, mely a folyadék áteresztése végett nyílással bír és közepén az (f) rudat hordja, melynek hasznos része 35 kúpalakú és mely szabad végén a szelep gyanánt szolgáló (g) koronggal lehet ellátva, amint ez még részletesebben meg fog magyaráztatni. Az (f) rúd középső részén, a kúp kezdőhelyén a (h) nyakrész lehet elrendezve a dugattyú (c) nyílásá- 40 nak elzárására, ha a dugattyú löketének jobb végén van (1. ábra). Ezen dugattyú az (i) rugó hatása alatt áll, mely egyik végével az (e) falhoz támaszkodik és a (b) dugattyút állandóan balra igyekszik 45 eltolni. Az 1. ábra felső része, mely az (A—B) tengely felett fekszik, a (g) korongot és a (h) nyakrészt mutatja, míg az ábra alsó része az (f) rudat ezen két elem nél- 50 kül tünteti fel. Ha a folyadék az (F) nyíl irányában a berendezésbe lép, nyomása a (b) dugattyúra hat be és azt annál nagyobb mértékben tolja vissza, minél nagyobb a nyomása; a folyadék ekkor az 55 (f) rúd kúpos része és a (c) nyílás fala között levő szabad téren halad át, az (a) testet megtölti és az (e) harántfal nyílásain át a vezeték további részébe áramol. 60 Az (f) rúd kúpos voltát szem előtt tartva könnyen belátható, hogy minél nagyobb a (b) dugattyúra beható nyomás, annál nagyobb mértékben tolatik el a dugattyú jobbra és annál nagyobb mér- 65 tékben záratik el a (c) nyílás a mindinkább nagyobbodó átmérővel bíró (f) rúd által. Ebből következik, hogy, minél nagyobb a nyomás, annál kisebb az áramlás számára szabadon maradó keresztmet- 70 szet és ha az alkotórészek méretezése helyes, a folyadékszolgáltatás tetszőleges nyomás mellett is állandó marad. Ha a nyomás túlságos nagy, a dugattyúnak a (c) nyílást hordó harántfala a szelep 75 gyanánt működő (h) nyakrészre támaszkodik, mely a (c) nyílást elzárja és az áramlást megakadályozza.