82242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és cella alkálikloridoknak elektrolizálására

Meg jelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82242. SZAM. — V£J/i. OSZTÁLY. Eljárás és cella alkalichloridoknak elektrolysálására. Dr. Bamberger Miksa, tanár és Dr. Nussbaum József vegyész Bécs. A bejelentés napja: 1917. évi augusztus hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége: 1917. évi február hó 12-ike. Az alkalichloridok elbontására szolgáló számtalan eljárásnak alapelve már a 76047. számú, Hargreaves és Bird-féle német szabadalomból ismeretes. Azon hát-5 rányok, melyek ezen eljárások alkalmazásánál mutatkoztak, sok feltalálót javítási javaslatok megtételére indítottak. Ezen javaslatok legtöbbje tulajdonképpen a diaphragmára vonatkoznak anélkül azon-10 ban, hogy eddigelé sikerült volna a követelményeknek megfelelni. Ezen javaslatok közül legelsősorban említendő a 80454. sz. német szabadalom. Ezen eljárásnál épúgy, mint a 76047. számú német szabadalom-15 ban ismertetett eljárásnál kathoda gyanánt dróthálót vagy ehhez hasonló szerelvényt, diaphragma gyanánt pedig egy asbestkendőt alkalmazunk, mely finom homoknak vagy hasonló anyagnak rétegé-20 vei van borítva, mely az asbestszövetnek hézagaiba hatol. További javítást ajánlott Kellner, aki az asbestréteget bariumsulphatporral fedte be. Ezen úgynevezett „barytdiaphragma" a 20889/1903. számú 25 brit szabadalomban van leírva. Ezen szabadalom szerint az alkalmazott dróthálót asbestszövettel és ezen kiterített agyagos (azaz plasticus) bariumsulphattal fedjük le. Hogy a bariumsulphat bizonyos össze-30 tartást (plasticitást) kapjon, Kellner, papírszakértő létére, rostoknak (üveggyapotnak, asbestrostoknak, cellulosenak stb.) adagolását ajánlotta. Ezen diaphragma azonban épúgy, mint a már is-35 mert diaphragmák, igen nagy elektromos ellenállással bír, annyival is inkább, mert a lassú átfolyásnak elérésére szolgáló rétegeknek igen vastagoknak kell lenniök. A bariumsulphatnak vagy hasonló por-40 nak, mint kaolinnak, finom homoknak stb. részecskéi ugyanis oly szorosan fekszenek egymáshoz, hogy az elektromos ellenállás mindig meglehetősen nagy; ezen hátrányt még a Kellner-féle rostadagolás sem szűnteti meg kielégítő mérvben. 45 A jelen találmány szerint már most a porhoz bizonyos mennyiségben oly anorganicus gelt adagolunk, mely a kathodán nem redukálódik fémmé és mely az előállított lúgban nem túlnagy mértékben ol- 50 dódik, mint amilyen pl. a kicsapott magnesiumhydroxid; ekkor oly szűrőrétegeket kapunk, melyek a követelményeknek teljesen megfelelnek, mert a gelnek menynyisége és előállítási módja szerint a ré- 55 tegnek az elektrolyttal szemben való áteresztő képességét, minimális vezetési ellenállás mellett, szükség szerint szabályozni lehet. A magnesiumhydroxydot ismert módon valamely magnesiumsó-oldat- 60 ból alkalihydroxyddal vagy mésztejjel való kicsapás útján állíthatjuk elő; hasonló módon lehet előállítani silicatokat vízüveggel való kicsapás segélyével. A koncentráció és a hőmérséklet szerint kü- 65 lönböző sűrűségű csapadékokat kapunk. Lehet azonban ezen gelt a szűrőrétegben magában is előállítani az elektrolysis közben, mely célból vagy az elektrolythoz vagy a porhoz megfelelő anyagokat (pl. 70 magnesiumchlorictot, magnesiumcarbonatot, magnesiumsulphatot, magnesiumoxydot stb.) adunk. Ily geladalékok a por vagy porkeverék részecskéinek túlszoros egymáshoz fekvé- 75 sét megakadályozzák, amellett azonban a hézagokban lévő elektrolytnek elektromos vezetőképességét alig csökkentik, hanem e tekintetben épúgy viselkednek, mintha az egyes részecskék közötti, aránylag 80