82224. lajstromszámú szabadalom • Gép, rudak és huzalok haljítására, különösen vasbeton betéthuzalok tömeges hajlítására
Meg jelent 1934. évi december hó 69-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82224. SZÁM. — XVíl/d. OSZTÁLY. Gép rudak és huzalok hajlítására, különösen vasbeton-betéthuzalok tömeges hajlítására. Forbáth Ernő műépítész Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi május hó 13-ika. A vasbeton-betéthuzalokat szilárdságtani okokból és egyéb betétekkel való jó összeköttetés céljából tudvalevőleg sajátos alakban, különösen végeiken többszö-5 rösen hajlított alakban szokták alkalmazni. Az ily vasbetéteknek pl. vasbetonfödémeknél szokásos alakjai egyikét mutatja a mellékel rajz 1. ábrája, mely szerint az (L) huzal végrészei az (A, B, D) 10 és (E) pontok körül derékszögben és a derékszögtől eltérő ( a) szögben meghajlított vagy törtvonalú (a, b, c, d) szakaszokból állanak. Eddigelé ezt az alakot akként létesítették, hogy a törési vagy 15 hajlítási pontoknak megfelelő helyeken szegeket vertek egy alátétbe és minden egyes huzalt kézifogóval megragadva az egyes bevert szegek körül egymásután a kívánt szög alatt behajlították. Az ezen 20 elven alapuló kézi eljárások egyrészt meglehetős fáradságosak és körülményesek, másrészt pedig pontatlanok is voltak; főhátrányuk azonban a lassúság, annál is inkább, mert az ily kézi eljárá-25 soknál minden huzalt csakis külön-külön lehetett hajlítani. A találmány tárgya már most oly gép, melynek segélyével akár a fentemlített huzalokat, akár tetszőleges más célra 30 szolgáló huzalokat, sőt meglehetős vastagságú rudakat is kényelmesen és pontosan, mechanikai úton hajlíthatunk, sőt a találmány tárgya lehetővé teszi egész huzalnyalábnak egyidejű hajlítását is, 35 aminek a termékek gyors és egységes előállítása szempontjából elérhető nagy előnyei nyilvánvalóak. A találmány lényege általánosságban véve a huzal, illetve rúd vagy az egymás-40 hoz (célszerűen egymás fölé) sorakozó huzalok alkotta nyaláb befogadására szolgáló, a huzalvastagságra beállítható és rögzíthető, oly mozgó hajlító pofák alkalmazásában áll, melyek helytálló ellenpofák vagy ellentámaszok, mint hajlítási 45 pont körül elforgatható aljzaton vannak elrendezve, mi mellet ezen egész rendszer célszerűen a huzal hosszirányában is eltolható és evégből alkalmasan vezetett szánon vagy pl síneken gördíthető kocsin 50 van elrendezve. Az üzemközben helytálló ellentámaszok a huzalok szándékolt hajlítási vagy törési pontjaira előre beállíthatók. Az említett aljzat elforgatása és a kocsi előretolása akár motoros erővel, 55 akár kézi hajtással foganatosítható. A találmány egyik foganatosítási alakja szerint a huzalt vagy huzalnyalábot két végén befogó és az egész huzalt kifeszítő hajlítópofákat alkalma- 60 zunk, amelyek ellentámaszok nélküli hajlítást tesznek lehetővé. Könnyen belátható ugyanis, hogyha egy huzalt két végén befogunk, ily állapotban kifeszítünk és pedig olymódon, hogy a feszítő 65 erő a hajlításhoz szükséges erőnél nagyobb, úgy a huzalvégek közvetlenül, ellentámaszok nélkül hajlíthatok. A találmány tárgya, mely még egyéb, alább ismertetendő előnyös kiképzéseket 70 mutat, a mellékelt rajz 2—7. ábráin néhány példaképeni foganatosítási alakjában van feltüntetve. A 2. ábra a találmány szerinti géppel egyes fázisait szemlélteti. A 75 3. ábra a gép vázlatos harántmetszete az ellenpofák elhagyásával. A 4. ábra a gép részleges felülnézete. Az 5. ábra oly foganatosítási alakot mutat, amelynél a pofákat hordó asztal he- 80
