82201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzkazánok gőztermelőképességének és hatásfokának emelésére
Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82201. SZAM. — V/e/2. OSZTÁLY. &23ÖO Eljárás és berendezés gőzkazánok gőztermelő képességének és hatásfokának emelésére. Szabó János fömérnök Budapest. A bejelentés napja: 19204 -évi május hó 1-je. Az eddig ismert kazánrendszereknél a négyzetméterenként termelhető gőzmenynyiség a nagy befektetési költségekkel, a nagy fűtőfelülettel és az ezzel összefüggő 5 nagy térszükséglettel arányban nem álló csekély értéket, pl.: lángcsöves kazánnál max.: 33 kg pro négyzetméter, vícsöves kazánnál max.: 35 kg/m2 10 értek el. Az átlagos négyzetméterenkénti gőztermelés eddig azért nem volt fokozható, mivel a hőátvitelnek csupán egy része a rostély közvetlen közelében hősugárzás, egy 15 másik része ellenben hővezetés révén ment végbe. A hősugárzás révén a folyadékra átvihető hőmennyiség ugyanazon egységfűtőfelületen sokszorosát teszi annak a hőmennyiségnek, amely a kazán második 20 és harmadik huzatában a sugárzó hőnek ki nem tett fűtőfelületeken hővezetés révén adatik át a gázokról a folyadéknak. A gőztermelés fokozásának egyik főkelléke tehát a sugárzó hőnek ki nem tett 25 fűtőfelület növelése és olymódon való elhelyezése, hogy a rostélyról a tér minden irányában kisugárzó hőmennyiség minden irányban a gőztermelést hasznosan befolyásoló, illetve fokozó fűtőfelüle-30 tet érjen. Stabil kazánok legtöbb rostély-rendszerénél a rostélyt balról és jobbról határoló falazat dacára annak, hogy igen erős sugárzó hőhatásnak van kitéve, a gőzter-35 melésbe nem vonatott bele, így mint meddő felület szerepelt. Jelen találmány szerint a rostélyt határoló oldalsíkokkal párhuzamosan az oldalra sugárzó hő felvételére pót-elgőzölögtető csőtestek épít-40 tetnek be, amint ezt egy vízcsöves kazánnál az 1., 2., 3. és 6. ábra tünteti fel. Hasonlóan elhelyezhetők ezen pótelgőzölögtető elemek akár vízszintes, akár függélyes helyzetben minden más rendszerű kazánnál is a rostély oldalain. A pótelgő- 4 r > zölegtető testekhez a vízhozzávezetés a legmélyebb ponton, a gőzelvezetés pedig a legmagasabb ponton történik, amint ezt fentnevezett ábrák világosan feltüntetik. A sugárzó hőnek kitett eredeti és pót- 50 elgőzölögtető fűtőfelületek igénybevétele csakis akkor fokozható az anyagszilárdság határáig, ha alkalmas módon gondoskodunk arról, hogy a legenergikusabb vízkeringés előállításával kapcsolatban állán- 55 dóan nagy menyiségű és nagy sebességű vízáram érje a fűtőfelületeket és a fejlődő gőztömeg azonnal és biztosan elvezettessék, mivel ellenkező esetben a fűtőfelület fémanyaga túlhevül és deformálódik. A oo sugárzó hőnek már ki nem tett és csupán hővezetés alapján működő huzatokban levő fűtőfelület gőztermelése törvényszerű összefüggésben van a vízáram sebességével és így az utóbbinak fokozása a hő- 65 vezetés alapján működő kazánfűtőfelület teljesítményét, valamint hatásfokát is lényegesen emeli. A vízáram sebességének fokozása, továbbá a kazánok felfűtési időtartamát is lényegesen csökkenti és a tö- 70 kéletes hőelosztás révén hőkülönbségek okozta anyagfeszültségek és ebből előálló tömítetlenségek és rongálódások az egyes kazánelemek között is lehetetlenné tétetnek. Fenti előnyök elérhetők olyan eljá- 75 rással, amelynél a kazán víztartalmát mechanikai eszközökkel élénk áramlásban tartjuk. Mindezen szempontok kielégítésére szolgál a szabadalmi rajzban különféle kazánrendszereknél bemutatott és ál- 80 talában bármilyen kazántípusnál alkalmazható mechanikailag működő keverő-