82201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzkazánok gőztermelőképességének és hatásfokának emelésére

Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82201. SZAM. — V/e/2. OSZTÁLY. &23ÖO Eljárás és berendezés gőzkazánok gőztermelő képességének és hatásfokának emelésére. Szabó János fömérnök Budapest. A bejelentés napja: 19204 -évi május hó 1-je. Az eddig ismert kazánrendszereknél a négyzetméterenként termelhető gőzmeny­nyiség a nagy befektetési költségekkel, a nagy fűtőfelülettel és az ezzel összefüggő 5 nagy térszükséglettel arányban nem álló csekély értéket, pl.: lángcsöves kazánnál max.: 33 kg pro négyzetméter, vícsöves kazánnál max.: 35 kg/m2 10 értek el. Az átlagos négyzetméterenkénti gőzter­melés eddig azért nem volt fokozható, mi­vel a hőátvitelnek csupán egy része a ros­tély közvetlen közelében hősugárzás, egy 15 másik része ellenben hővezetés révén ment végbe. A hősugárzás révén a folyadékra átvihető hőmennyiség ugyanazon egység­fűtőfelületen sokszorosát teszi annak a hőmennyiségnek, amely a kazán második 20 és harmadik huzatában a sugárzó hőnek ki nem tett fűtőfelületeken hővezetés ré­vén adatik át a gázokról a folyadéknak. A gőztermelés fokozásának egyik főkel­léke tehát a sugárzó hőnek ki nem tett 25 fűtőfelület növelése és olymódon való el­helyezése, hogy a rostélyról a tér min­den irányában kisugárzó hőmennyiség minden irányban a gőztermelést haszno­san befolyásoló, illetve fokozó fűtőfelüle-30 tet érjen. Stabil kazánok legtöbb rostély-rend­szerénél a rostélyt balról és jobbról hatá­roló falazat dacára annak, hogy igen erős sugárzó hőhatásnak van kitéve, a gőzter-35 melésbe nem vonatott bele, így mint meddő felület szerepelt. Jelen találmány szerint a rostélyt határoló oldalsíkokkal párhuzamosan az oldalra sugárzó hő fel­vételére pót-elgőzölögtető csőtestek épít-40 tetnek be, amint ezt egy vízcsöves kazán­nál az 1., 2., 3. és 6. ábra tünteti fel. Hasonlóan elhelyezhetők ezen pótelgőzö­lögtető elemek akár vízszintes, akár füg­gélyes helyzetben minden más rendszerű kazánnál is a rostély oldalain. A pótelgő- 4 r > zölegtető testekhez a vízhozzávezetés a legmélyebb ponton, a gőzelvezetés pedig a legmagasabb ponton történik, amint ezt fentnevezett ábrák világosan feltüntetik. A sugárzó hőnek kitett eredeti és pót- 50 elgőzölögtető fűtőfelületek igénybevétele csakis akkor fokozható az anyagszilárd­ság határáig, ha alkalmas módon gondos­kodunk arról, hogy a legenergikusabb víz­keringés előállításával kapcsolatban állán- 55 dóan nagy menyiségű és nagy sebességű vízáram érje a fűtőfelületeket és a fejlődő gőztömeg azonnal és biztosan elvezettes­sék, mivel ellenkező esetben a fűtőfelület fémanyaga túlhevül és deformálódik. A oo sugárzó hőnek már ki nem tett és csupán hővezetés alapján működő huzatokban levő fűtőfelület gőztermelése törvényszerű összefüggésben van a vízáram sebességé­vel és így az utóbbinak fokozása a hő- 65 vezetés alapján működő kazánfűtőfelület teljesítményét, valamint hatásfokát is lé­nyegesen emeli. A vízáram sebességének fokozása, továbbá a kazánok felfűtési idő­tartamát is lényegesen csökkenti és a tö- 70 kéletes hőelosztás révén hőkülönbségek okozta anyagfeszültségek és ebből előálló tömítetlenségek és rongálódások az egyes kazánelemek között is lehetetlenné tétet­nek. Fenti előnyök elérhetők olyan eljá- 75 rással, amelynél a kazán víztartalmát me­chanikai eszközökkel élénk áramlásban tartjuk. Mindezen szempontok kielégíté­sére szolgál a szabadalmi rajzban külön­féle kazánrendszereknél bemutatott és ál- 80 talában bármilyen kazántípusnál alkal­mazható mechanikailag működő keverő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom