82171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyertyák gyártására

Mesiielent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82171. SZÁM. — XIle. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gyertyák gyártására. Gerő Nándor és Székely Ernő, gépgyárosok Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hŐ 7-ike. 10 15 Ismeretes, hogy a gyertyákat eddigelé fémmintákba való öntés által állították elő, aminek számos hátrányai közül a fontosabbak a következők: 1. A gyertyagyártáshoz való gépek igen költségesek. 2. Az öntőminták belsejének teljesen simának kell lennie és minthogy ezen minták nem munkáihatók meg, azokat csakis oly fémből önthetjük, mely ily teljesen sima felülettel önthető; e célra eddigelé csakis ónt használtak, mely azonban igen drága és nem is szerezhető mindenütt meg. 3. Egy géppel csak egy méretű gyertya állítható elő és így ha különböző hosszúságú gyertyát akarunk gyártani, többféle méretű mintákkal ellátott gépet kell beszerezni, ami a költségeket tetemesen sza-20 porítja. 4. Az öntési eljárás csak szakaszos munkát enged meg, mivel az öntés után, dacára a mesterséges hűtésnek, mégis bizonyos időt igényel, míg a beöntött stea-25 rin vagy paraffin annyira lehűlt, illetve annyira megmerevedett, hogy a gyertyák kivehetők legyenek, ami a teljesítőképességét csökkenti. Mindezen hátrányokat a jelen talál-30 mány kiküszöböli, amennyiben a gyertyák előállításához szükséges beredezés aránylag egyszerűbb és olcsóbb az eddigi öntőgépeknél, ezenfelül egy géppel egyes alkatrészek kicserélése, illetve beállítása 35 után különböző hoszúságú és különböző vatagságú gyertyák gyárthatók. Végül a gyártási munkafolyamat folytonos, úgyhogy a teljesítőképesség tetemesen nagyobb az eddiginél. 40 A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a gyertyákat egy. szájnyíláson való kisajtolással állítjuk elő es peaig olymódon, hogy a szájnyílássá! kapcsolatos térbe az anyagot felaprítva hidegen beadagoljuk és a szájnyílás felé való útjá- 45 ban egy megfelelő berendezéssel annyira fölmelegítjük, hogy megolvad vagy képlékennyé válik, a szájnyílás előtt pedig az olvadási pontig lehűtjük, úgyhogy a szájnyíláson kijövő anyag már merev rudat 50 képez, mely a gyertya hosszában levágható. A gyertyabelet egy kellő vezetéken, pl. csövön át a sajtó azon részébe vezetjük, ahol az anyag még megolvadt állapotban van és innen a szájnyíláshoz ve- 55 zetjük, úgyhogy a bél mindig a kisajtolt rúd közepén fekszik. Az ekként sajtolt rúd levagdalt darabjainak egyik végét célszerűen marókészülék segélyével a szokásos alakra munkáljuk meg, miáltal a 60 kész gyertyákat kapjuk. Minthogy a sajtót több szájnyílással láthatjuk el, melyekből a rudakat folytonos üzemben tetemes sebességgel kisajtolhatjuk, a gyertyagyártás ezen módja által igen tetemes 65 teljesítőképességet érünk el. A csatolt rajzon a fenti eljárás foganatosítására alkalmas készülék egy példaképem kiviteli alakja vázlatosan van feltüntetve. 70 Az 1. ábra a készülék függélyes hosszmetszete és a 2. ábra alaprajza. A 3. ábra a készülék részleges keresztmetszete. A rajzon feltüntetett készülék lényegé- 75 ben több (1) hengerből áll, melyek mindegyikében egy (2) szállítócsavar forgathatóan van ágyazva; ezen szállítócsavarok (3) tengelyeinek külső végére (4) fogaskerekek vannak felékelve, melyek egymással 80