82110. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforraló mótorkazán
Megjelent 1935. évi janu ár ho 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82110. SZÁM. — V/e/2. OSZTÁLY. Gyorsforraló mótorkazán. Molnár Sándor gépész Adács. A bejelentés napja: 1920. évi április hó 12-ike. Jelen találmány tárgya gyorsforraló mótorkazán, mely csekély tüzelőanyagfogyasztása, egyszerű, olcsó szerkezete, kitűnő hatásfoka, könnyű tisztíthatósága 5 és nagy üzembiztonsága által tűnik ki, azon kívül pedig befűtés után aránylag igen rövid idő alatt termel már nagymenynyiségű gőzt, vagyis jelen kazánnak aránylag kis méretek mellett igen nagy a 10 teljesítőképessége. A nagy teljesítőképesség számos apró forrcső alkalmazása által éretik el. Olcsón és tömegesen gyártható azáltal, hogy a kazánt sík lemezfelületek határolják, me-15 lyek hulladék nélkül könnyen kiszabhatók és alakíthatók. Az üzembiztonságot számos támcsavar alkalmazása által éri el, azonkívül pedig azáltal, hogy külön tér áll rendelkezésre, melyben az iszap és 20 egyéb tisztátlanságok lerakodnak és összegyűlnek úgy, hogy a gőzfejlesztésre szolgáló forrcsövek, mindig tiszta fémfelülettel bírnak. A tűzgázok melegét azáltal használja ki tökéletesen jelen kazán, 25 hogy a távozó tűzgázokat többszörösen, hosszú úton hozza a forrcsövekkel érintkezésbe. A rajzon egyik példaképpeni kiviteli alakja, látható jelen gyorsforraló mótor-30 kazánnak: 1. ábra a kazán előlnézetét, a burkolat részbeni eltávolítása mellett, 2. ábra függélyes hosszmetszetét, 3., 4. ábrák metszeteket 2. ábra (3, 3), ill. (4, 4) vonalai szerint, míg 5., 6. ábrák részleteket 35 mutatnak nagyobb léptékben. A tulajdonképeni kazántestet két darab vízszintes síkfelületű (1, 1') kazánlemez alkotja, melyek között körülfutó, függélyes kazánlemezből készült (m) fal 40 van tömítetten elrendezve. Közvetlenül az (m) fal mellett, kívül (n) összekötőcsavarok vannak, melyek egyfelől az (1,1') lemezeket az (m) falnak tömítetten nekiszorítják, másfelől ezen (n) csavarorsók magát az (m) falat támasztják meg a kazán belső 45 nyomása ellen. Belül az (1, 1') kazánfalakat (n') támcsavarok (4., 5. ábrák) kapcsolják össze, melyek az (1, 1') sík falakat ismert módon kimerevítik. Az (1) fedőlapon két egyszerű kivitelű gőzdóm van, 50 míg az (1') fenéklapból számos (i, i') vékonyfalú forrcső nyúlik le a tűz- és lángtérbe. A (c) rostély feletti (d) tűztérbe nyúló (i') forrcsövek (2. ábra) aránylag rövidebbek és vakon végződnek. 55 A többi (i) forrcső kb. kétszer oly hosszú és alsó végével iszapgyűjtő (j) tartányba torkolik, mely (0, o', p) lemezekből és (n, n') csavarokból azonos módon van összeállítva, mint az (1, 1', m) főkazántest. 60 Az (i) forrcsövek a tűzgázok útjába nyúlnak be és 3., 4. ábrán látható módon két csoportra oszlanak, melyeknek mindegyike külön-külön van egy-egy (j, j) iszapgyűjtő tartánnyal ellátva. Ezen két (i) 65 forrcsőcsoport és hozzájuk tartozó (j) tartány közé az (e) válaszfal nyúlik be, mely a füstgázokat a jelzett nyilak irányában hosszabb úton vezeti. A kazán alsó része, vagyis a tüzelés (b) samottfalazással van 70 kürülvéve, míg a távozó füstgázok útjában a falazatot vízelőmelegítő helyettesíti, mely ugyancsak (s, s', t) lemezekből (n, n') csavarokból és (u) vékony csövekből (3. és 6. ábrák) van a már ismertetett 75 módon olcsón és üzembiztosan előállítva. A vízelőmelegítő (u) csövei tehát a (v) térbe nyúlnak bele, ahonnan a kihasznált füstgázok a (z) kürtcsőbe távoznak. A kazán felső része (x) hőszigetelőburkolat- 80
