81981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegfalak előállítására és a hozzávaló alaklemez

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81981. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás üreges falak előállítására és a hozzávaló alaklemez. Tauber Sándor mérnök, téglagyáros, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi május hó 26-ika. Jelen találmány tárgya újítás a 70797. sz. szabadalommal védett üreges falak előállítására szolgáló eljáráson, mely lé­nyegileg abban áll, hoyy az üreges falak r> szerkezeti síkjait, úgymint a falgerinc sík­ját és párhuzamos falhéjakat egymásközt úgy kapcsoljuk egybe két, vagy több víz­szintes kötéssort átérő alaklemezek segé­lyével, hogy az egyik szerkezeti síkba el­io helyezett egyazon alaklemez sorjában vál­takozva beköt és hozzáér az odakapcsolodó egy vagy több síkba, illetve egy vagy több síkhoz. Eszerint az egyik párhuza­mos falhéjba elhelyezett alaklemez a fal-15 gerinccel kapcsolódik, a falgerincbe helye­zett alaklemez azonban mindkét párhuza­mos falhéjjal. A találmány egyéb részleteit az idetar­tozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le kö­•21 zelebbről, hol is 1. és 4. ábra a találmány szerinti üreges falak példáinak elülnézete, 2. és 3. ábra pedig harántmetszete. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál mindkét párhuzamos falhéj (1) falleme-25 zekből van rakva, s csupán a gerincekben vannak (2) alaklemezek. Ez utóbbiak ha­tárvonalai a leírt eljárás értelmében ön­ként adódnak és a megrajzolt példánál, ahol az alaklemezek két-két vízszintes kö-30 téssort érnék at, sl (2) lemezek Z-szerű alakkal birnak. A 2. és 3. ábra az 1. ábrabeli üreges fal két szomszédos gerincsíkját tünteti föl. Amint az 1—3. ábrából látható, egyazon ;{,-) vízszintes kötéssorban egyrészt az egy­másután következő .gerincsíkok, más­részt pedig az egymással szembeeső pár­huzamos falhéjak között is sorjában vál­takozik a bekötés és hozzáérés. 40 A 4. ábra szerint a párhuzamos falhé­jakban vannak (3) alaklemezek, amiket (4) gerinctéglákból rakott gerincsíkok kapcsolnak egybe egymással. Képzelhet­jük azonban, hogy ezek a gerincek is ugyanúgy vannak alaklemezekből rakva, 46 mint amiket elébb írtunk le, úgy hogy ek­kor a 2. és 3. ábra egyúttal a 4. ábrához tartozó harántmetszeteket is mutatnak. A leírt eljárás foganatosításához való alak­lemezeket egyébiránt általában véve úgy 50 jellemezhetjük, hogy ezen alaklemezek élükkel egymásra állított és érintkező élük mentében egymáshoz képest eltolt közönséges fallemezek, illetve téglák ha­tárvonalaival birnak. 55 A 4. ábra jobboldai (3) alaklemezei szembe vannak helyezve a baloldaliakkal és függélyesben el vannak tolva hozzájuk képest, úgy hogy még azokat a vízszintes hézagokat is, amelyek egyébként végig- 60 futnának, helyenkint telt lemezrészek tö­rik át. Jelen találmánynak az a főelőnye, hogy a legegyszerűbb téglaalaktól kezdve, a gyakorlatilag megengedhető legnagyobb 65 alaklemeznagyságig elmehetünk, mégis mindenkor szolid téglakötést alkalmazha­tunk keresztül-kasul szabályos váltako­zással, sőt ezenfelül még telt átkötéseket is nyerünk az egyes vízszintes kötéssorok 70 között. Ily módon a legközönségesebb és legolcsóbb építőanyagokkal is hordképes szerkezetű üreges falakat rakhatunk csupa sík, vagyis könnyen gyártható és szállítható falrakó elemből. 75 Az üreges falakat még tovább egyszerű­síthetjük és olcsóbbíthatjuk avval, hogy a találmány szerinti szoros kapcsolatot nem létesítjük közvetlenül falgerinctől falge­rincig, hanem a párhuzamos falhéjak le- 80 mez-, illetve téglafalrészeket toldunk közbe, amelyek a szoros kölcsönös kötésű helyeket mintegy széttolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom