81969. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos lámpákon világító jelek előállítására

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81969. SZAM. — VII/h OSZTÁLY. Berendezés elektromos lámpákon világító jelek előállítására. Studien Gesellschaft für elektrische Beleuchtung m. b. H. cég, Berlinben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 9-ike. Jelen találmány tárgya oly berendezés, melynek segélyével világítójeleket, pl. betű­ket, számokat és egész feliratokat igen egy­szerű módon állíthatunk elő. Mint ismeretes, 5 e célra eddig lámpáktól megvilágított trans­parenseket, vagy elektromos lámpákkal ki­rakott ábrákat használtak. Jelen találmány az előbbi módszeren alapszik, ezzel szemben azonban az az előnye, hogy egyenlő hatás 10 mellett egyszerűbb és olcsóbb. Lényegileg abból áll, hogy a világítójeleket közvetlenül az elektromoslámpák üvegbúrája (körtéje) hordja. E találmány szerint a világítójelek oly módon állíthatók elő, hogy a lámpák kör-15 téjére bizonyos rendszerű mintákat húzunk. A jeleket azonban ráfesthetjük, vagy ráedz­hetjük magára a körtére is. Alkalmazhatunk át nem látszó mintát kivágott jelekkel, vagy átlátszó mintát át nem látszó jelekkel. 20 A mintát célszerű oly burkolat alakjában készíteni, mely lehetőleg pontosan az őt meg­világító lámpára illik. Előállítható szalag­alakban is, mellyel a lámpát körülövezzük. Adott esetben kicserélhető jelekkel ellátott _>-> burkolatot is használhatunk. A mellékelt rajzokon a találmány kivitelének néhány módja van feltüntetve. Az 1. ábra nézetben, a 2. ábra keresztmetszetben mutatja az új !0 berendezésnek egyv csillámló lámpával kap­csolatos kivitelét, a 3. és 4. ábrán ugyanezen berendezés ha­sonló ábrázolásban látható, kapcsolatban egy közönséges izzólámpával, az >5 5. és 6. ábra nézetben és keresztmetszet­ben a kivitel egy további módját tünteti fel, kicserélhető tolókán elrendezett jelekkel, a 7. és 8. ábra 2 különböző helyzetben mu­tatja egy világítójelekkel ellátott mintának 0 más módon való megerősítését. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett csillámló lámpa az (1) üvegburából áll, mely a normá­lis (2) Edison-foglalattal van ellátva. A (3) lábon, melynek kiképzése megegyezik az izzó­lámpákéval, tetszésszerinti módon két (4) és 45 (5) elektródalemez van megerősítve. Egyen­áramnál csak az egyik lemez világít, váltó­áramnál mindkettő. A lámpa különleges polusozása szükségte­len. Az (1) üvegburára a (6) lemezburkola- rl(J tot húzzuk, melyen a kívánt világító ábra kivágás alakjában van elrendezve; a jelen esetben a NEON szó. Mivel a csillámló lámpa különösen lágy, az elektródák felületén egyenletesen eloszló 55 fényt bocsát ki, alkalmazásával igen szép hatást érhetünk el. Ha továbbá a lámpa töl­tésére szolgáló gázt kellőképpen választjuk, elérhetjük a fénynek különböző színeződé­sét is. 60 Míg az 1. és 2. ábrán sík elektródalemezek vannak feltüntetve, alkalmazhatunk tetszés­szerinti alakúakat, mikor is nagyobb világító felületet nyerünk. A sík lemezeket pl. amint a 2. ábrán a (7) és (8) pontozott vonalak 65 feltüntetik, két félhengeralakú lemez helyet­tesítheti. E lemezeket célszerű úgy elren­dezni, hogy (9) és (10) éleik egymással szemben sugár irányban legyenek eltolva, miáltal a lemezek csaknem teljesen körül- 70 vezethetők a hengerköpeny irányában, úgy­hogy váltóáram alkalmazásánál megszakítás­nélküli fénykibocsátó felületet kapunk. Ez azon előnnyel jár, hogy a felhúzott minta a lámpa minden helyzetében egyenletes meg- 75 világítást nyer. Az említetten kívül alkalmas alakú elek­tródák előállítására a legkülönbözőbb lehető­ségek nyílnak. így pl. lehetséges a lámpa bel­sejében oly szigetelőanyagból készült hen- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom