81956. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangfelvelőkhöz
Megjelent 1935. évi február hó 121-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81956. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Berendezés hangfelvevőkön. Signal Gesellschaft m. b. H. cég, Kielben. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 26-ika. A levegőn át tovaterjedő hanghullámok felfogására rendszerint hanglemezt vagy más membránszerű alakzatot használunk, melyet a hanghullámok mozgásba hoznak és mely 5 mozgását valamely jelzőkészülékre, pl. mikrofonra igyekszik átvinni. A hangfolyamat által mozgásba hozott légtömeg rendkívül csekély, a mozgó levegő amplitúdói ezzel szemben viszonylag nagyok, míg a legtöbb 10 detektor, különösen pl. a mikrofon és mindenekelőtt az elektromágnes sajátságai ép olyanok, hogy azok legjobban kis mozgásokra szólalnak meg, melyek viszonylag nagy erővel hatnak rájuk. Ha tehát a detektorok 15 mozgatandó részeit, mint eddig, közvetlenül és mereven kötjük össze a levegő által mozgásba hozott felvevőszerwel, akkor ezt a detektor lefékezi és gyakran a felvevőszervnek éppen azon a részén, mely a detektorral 20 össze van kötve, többé-kevésbé csomópont képződik, míg a szomszédos övek hevesen lengenek anélkül, hogy energiájukat a detektornak adnák át. Eltekintve attól, hogy ily módon a felvevőszerv rezgésalakja teljesen 25 eltorzul; a felfogási folyamat, mint az könynyen belátható, csekély értékű hatásfok mellett megy végbe. Ezen hátrányt azáltal kerüljük el, hogy a felvevőszerv (a hangmembrán) és a detektor 30 közé oly átvivő szervet iktatunk, amely különböző helyein különböző nagyságú mozgásamplitudókban rezeg és pedig a bekapcsolás oly módon történik, hogy a sugárzási szervvel összekötött hely nagyobb mozgásampli-35 tudójú legyen, mint a detektorral kapcsolt hely. Ezáltal lehetővé válik a sugárzónak kis erővel, de nagy úton bekövetkező munkateljesítményét nagy erővel kisebb út mentén a detektorra átvinni. Az erre alkalmas szervek közül a legegy- 40 szerűbb az emeltyű. Hosszabb emeltyű karjával a sugárzón, a rövidebbel a detektoron erősítjük meg. Ha rendes szerkezetű emeltyűt alkalmazunk, forgáspontjában tengely, csap, vagy csúcságyazással, akkor a viszonylag ki- 45 sebb hangmozgások miatt a forgócsuklók kiképzésére nagy gondot kell fordítani. A találmány értelmében az ilyen ágyazásokat egyáltalán elkerüljük és a különben merev emeltyűre alkalmazott bereszelés útján vagy 50 más módon előállított megvékonyodásokkal helyettesítjük. A javított emeltyűszerű alakzatnak a találmány szerinti alkalmazásánál ezt síkalakban kiképezett szerv (membrán) alakjában is kiképezhetjük, sugárirányú bor- 55 dákkal és hajlítási helyek gyanánt működő szabad övekkel. A mellékelt rajzokon a találmány foganatosítási példái vannak vázlatosan feltüntetve. Az co 1. ábra egyetlen emeltyűvel felszerelt felfogórendszert mutat, a 2. és 3. ábrák pedig emeltyűszerű alakzatokkal ellátott felfogórendszereket mutatnak. 65 Az 1. ábrán (1) hangmembránt jelöl, mely a merev (2) gyűrűben van kifeszítve. Közepén a hajlékony (4) rugó útján a (3) emeltyű van megerősítve, mely másrészt a szintén hajlékony (5) rugó útján szilárd támaszté- 70 kon ül. Az emeltyű a hajlékony (5) rugó közelében a (6) mikrofont hordja. Az (1) membrán lényegében együtt mozog a levegőmolekulákkal, amely mozgás már most a (3) emeltyű útján a mikrofonnak az emeltyűhöz <""> képest való elhelyezése szeri.nt megfelelően kisebb léptékben és megfelelően nagyobb erővel vivődik át a (6) mikrofonra.
