81926. lajstromszámú szabadalom • Villamos kemence

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81926. SZAM. — Vll/i. OSZTÁLY. Villamos kemence. Rennerfelt Ivar mérnök, Djursholmban, Svédország. A bejelentés napja: 1921. évi március hő 29-ike. Elsőbbsége a megfelelő svéd bejelentés alapján: 1917. évi szeptember hó 11-ike. A találmány villamos kemencére vonatko­zik, melynek jellemző sajátsága abban áll, hogy hőfejlesztésre függélyes vagy megköze­lítőleg függélyes elektródák szolgálnak, ame­') lvpk a mennyezeten vagy a kemencefalak felső részén át nyúlnak a kemencébe és oly fényíveket eredményeznek, amelyek a ke­mence fenekén levő alkalmas anyaggal érint­kezésbe jönnek. 0 A találmány abban áll, hogy az elektródák közel a kemencetér oldalfalaihoz vannak el­rendezve, úgyhogy a kemencetér közepén sza­bad öv keletkezik, amelyben az ömleszték közvetlenül a kemence aljzatán vagy tégely­í ben helyezhető el. Tégelyek alkalmazása kü­lönösen finomabb üvegfajták megömlesztésé­nél fontos. Tégelyek alkalmazása abban az esetben is előnnyel jár, ha különböző anyagokat, például > különböző acélfajtákat vagy rézből és más fémekből való ötvözeteket egyidejűleg kívá­nunk megömleszteni. Jellemző sajátsága továbbá a találmány tárgyát tevő kemencének, hogy a fényívek > aprított szénnel, koksszal vagy más alkalmas anyaggal jutnak érintkezésbe, amely a ke­mencetalp kiemelkedésein, illetve az oldalfalak párkánvain van elrendezve. Ezek a ki­emelkedések vagy párkányok oly anyagból > vannak, amely eléggé tűzálló, hogy a fény­ívek közelében keletkező jelentékeny hőnek jól ellenálljon. Erre a célra széntéglák, gra­fitból, magnezitből és más tűzálló oxidokból való lemezek alkalmasak. Előnyös továbbá, > ha a kemence falát az elektródák közelében az említett anyaggal burkoljuk, hogy a tűzálló téglák túlságos felhevítését megakadályoz­zuk, minthogy azok védőburkolat nélkül köny­nyen megömlenek. 50 A kiemelkedések érintkezési anyaga közös 40 villamosvezeték útján lehet összekötve, úgy­hogy az áram az áramforráshoz visszafolyhat. Az érintkezési anyag helyett vagy pedig ezzel összeköttetésben külön, megközelítőleg vízszintesen elrendezett és mozgatható oldal- 45 elektródák oly módon rendezhetők el, hogy az egvik füeeőlep'ps s a meglévő vízszintes elek­tróda között fényív keletkezhet. Az oldal­elektródák egymással összeköttetésben állhat­nak, lehetséges azonban a vízszintes elektró­dákat egymással összekötni, míg az oldal­elektródák áramforráshoz, például transzfor­mátorhoz kancsolhatók. Hevítési célra egyen­áram és váltakozó áram egyaránt hasz­nálható. A periódusszámnak és a fázisszám- 55 nak nincs nagy jelentősége. A hőfejlesztéshez szükséges energia mindig kellő számú elek­tródára osztandó szét, amely a fázisok számá­tól, valamint az egyes elektródák áramerőssé­gétől függ. Az elektródák számának megálla- 60 pításánál a meleg előnyös elosztására is tekin­tettel kell lenni. Egyenáramú vagy egyfázisú kemencéknél ennek megfelelően még aránylag csekély energia esetén is annak két vagy több fényívre való elosztása ajánlatos. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő kemencének két kiviteli alakja példa­képen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra három tégely számára való kemence vízszintes metszete. A 2. ábra ennek függélyes metszete, míg a 3. ábra egytégelyes kemence vízszintes metszete. Mindkét kiviteli alak egyaránt alkalmas háromfázisú, egyfázisú vagy egyenáram szá­mára. A rajzon az (1) elektródák függőlegesen van­nak elrendezve. Nincs azonban akadálya an­(>5 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom