81924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs és oxidációs termékeknek acetilénből való előállítására

Megjelent 1935. évi február hó 121-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81924. SZÁM. — IV 'h/1. OSZTÁLY. Eljárás kondenzáció- és oxidációtermékeknek acetilénből való előállítására. Chemische Fabrik Rhenania cég Aachenben, dr. Stuer Bernhard Conrad vegyész Aachenben és dr. Grob Walther vegyész, Alschban. A bejelentés napja: 1916. évi augusztus hó 5-ike. A találmány tárgya kondenzáció- és oxidációtermékek előállítására vonatko­zik acetilénnek vagy acetilén és gázolt, pl. ammónia, vagy kénhidrogén keverékének, 5 vagy acetilén és gőzök, pl. vízgőz keveré­keinek, vagy végül acetilénnek gázokkal és gőzökkel való keverékeinek fokozott hőmérsékleten kontaktusanyagokon való átvezetése által. Ha ezen eljárásnál olyan 10 katalizátorokat használunk, melyek csak felületileg hatnak, mint amilyenek pl. ége­tett agyag, horzsakő, aszbeszt vagy efé­lék, akkor igen kedvezőtlen eredményeket kapunk. jJobb eredményekhez jutunk, ha 15 kontaktusanyagokként olyan fémvegyüle. teket, pl. fémoxidokat használunk, melyek az acetilén által redulkálható. Azt találtuk, hogy az utóbb említett kontaktusanyagokkal különösen jó ered-20 ményeket érhetünk el, ha azokat hidrát­víztartalmú vegyületek alakjában alkal­mazzuk, vagy ha más hidrátvíztartalmú anyagok jelenlétéről gondoskodunk, vagy pedig ha kontaktusanyagok gyanánt egy-25 idejűleg használunk hidrátvíztartalmú, katalizáló fémvegyületeket és hidrátvíz­tartalmú hozaganyagokat. A találmány szempontjából alkalmas katalizátoroként elsősorban a fémhidrá-30 tok, különösen a vas hidrátvegyületei jön­nek tekintetbe. Ezen vegyületek a konden­záció-, illetve oxidációfolyamat keresztül­vitelénél hidrátvizet adnak le és egy­úttal az acetilén behatására redukáltat-35 nak. Ennek folytán a hidrátok helyett vízben szegényebb oxidvegyületeket is alkalmazhatunk, mint amilyeneket pl. hidrátok vagy oxidokká átalakítható más fémvegyületek enyhe hevítésénél kapunk. Ügyelni kell azonban mindig arra, hogy 40 a kontaktusanyagoknak pl. erős izzításnál bekövetkező teljes víztelenítését elkerül­jük, minthogy a kontaktusanyagok ezál­tal úgy hatásukat, mint azt a képességü­ket, hogy ismét hidrátvizet vegyenek fel, 45 elvesztik. Az említett katalizátorok hatását fo­kozza, ha hidrátvíztartalmú hozagok van­nak jelen, különösen pedig olyanok, me­lyeknek megvan az a képességük, hogy 50 fokozottabb hőmérsékleten is úgy hidrát­vizet kössenek le, mint hidrátvizet adja­nak le. Ilyenek pl. a timföld és a magné. zium hidrátjai, továbbá a hidratikus szi­likátok. Minthogy ezen anyagok maguk- 55 ban nem képesek az acetilén oxidálására, tehát aktiválóan ható anyagoknak tekint­tendők. Ezen aktiváló anyagok jelenléte eseté­ben kevésbé jól ható katalizátorok is sí- 60 kerrel alkalmazhatók. így pl. acetaldehid­nek nedves acetilénből való előállításá­nál a vasoxalát, vaskarbonát és efélék, vagy a belőlük kapott oxidok hatása fo­kozható, ha azokhoz timföldhidrátot, mag- 65 néziumhidrátot, stb. adunk. Az acetilén által redukálható, hatásos katalizátorokként, mint már említettük, elsősorban a vasnak oxidokká átalakít, ható vegyületei, előnyösen hidrátjai jön- 70 nek tekintetbe. Vasvegyületek helyett azonban más fémek, pl. a réz, nikkel, ko­balt, mangán, króm, cer, vanadium, stb. hidrátjai és oxidokká átalakítható vegyü­letei is alkalmazhatók. Némely esetben 75 két vagy több katalizátorként ható ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom