81922. lajstromszámú szabadalom • Tisztítható csőelem vízcsöves tűzszekrényű lokomotív kazánokhoz és hasonlókhoz
Megjelent 1935. évi február hó 63 -én . MAGYAR KIRÁLYI í||j||| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81922. SZÁM. — v/c. OSZTÁLY. Tisztítható csőelem vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazánokhoz és hasonlókhoz. Rezsny Kálmán oki. gépészmérnök és Szollás Gyula műszaki tisztviselő, Budapesten. A bejelentés napju: 1917. évi április lió 11 -i k A vízcsöves tűzszekrényű lokomotivkazánok jól ismert módon rendszerint a hosszkazánrészből és az ahhoz csatlakozó gőzgyüjtőből, továbbá a gőzgyüjtő alatti üreges .-, tűzszekrénykeretből és e két utóbbit összekötő, a tűzszekrény oldalfalait képező vízcsövekből, csőelemekből állanak. E kazántípusoknál a csőelemek általánosságban meg vannak görbítve, tehát nehezen 10 tisztíthatók, minek következtében csakhamar elrakódnak. Az iszappal és egyéb szilárd alkatrészekkel eldugult vízcsöveken át a vízkeringés megszűnik, úgyhogy az ilyen elrakódott csövek rövid üzemi idő multával ,5 kiégnek, felpukkadnak. Az elrakódások általánosságban a vízcsövek legalsó részein következnek be. A jelen szabadalom tárgyát oly csőelem képezi, melynek irányváltozási helyén tiszoq títónyílás van, úgyhogy az ily módon készült vízcsövek gyorsan és tökéletesen tisztíthatók. A mellékelt rajzon látható a találmány szerinti csőelem foganatosítási alakja. Az •jr, 1. ábra az említett csőelemekkel készült lokomotívkazán tűzszekrényének keresztmetszetét tünteti fel, a 2. ábra a csőelem részletét metszetben ábrázolja. 30 A tűzcsövekkel beépített hosszkazán (a) cső falához jól ismert módon csatlakozik a (b) gőzgyüjtő, mely alatt az üreges (c) tűzszekrénykeret van elhelyezve; a hosszkazán és a tűzszekrénykeret között az ismert (d) ;í5 cirkulációs csövek képezik az összeköttetést. A tűzszekrény oldalfalait képező csőelemek célszerűen egy felső (el) és egy alsó (e2) csőrészből állanak, mely részek közé az irányváltozási helyen van beiktatva az (f) csőkönyök. Ügy a felső, mint az alsó csőrész 40 végei szűkítve vannak; a gőzgyüjtőbe, illetve a tűzszekrénykeretbe a szűkített végek egyszerűen be vannak hengerelve, a csőkönyök felőli végek ellenben célszerűen enyhe hajlású kúpfelület szerint készülnek, mely felü- 45 Ieten kis mélységű meneteket alkalmazunk. Az (f) csőkönyök (fl) és (f2) ágaiban is megfelelő meneteket képezünk és ezekbe kapcsolódnak az (el) és (e2) csőrészek menetes végei. A csőkönyökben tisztítónyílást 5ü alkalmazunk, amely nyílást legcélszerűbben az alsó (e2) csőrésszel szemben helyezzük el, mert az alsó csőrészben várható leginkább az iszaplerakódás. A tisztítónyílás gyakorlati megvalósítása pl. úgy történik, hogy a 55 csőkönyök megfelelő nyílásába a (g) csődarabot erősítjük be, mely csődarab a kazán (h) burkolatán áthatol és elzárására a (j) üranya szolgál. A tűzszekrénykeretben az (e2) csőrészekkel szemben is alkalmazunk eo nyílásokat, melyek a (k) födéllel vannak elzárva; ezek a nyílások a vízcsövek felhengerelésére szolgálnak. Az (le, e2) és (g) csődarabok legcélszerűbben a vörösizzóra felhevített könyökbe (55 hideg állapotban csavarolandók be; ily módon kihűlés után azok nemcsak tömören tartanak, de földarabolás nélkül rendszerint szét sem szedhetők. Az elrendezés oly egyszerű, hogy a vízcső- 71 vek tisztításához külön magyarázat alig szükséges. A (j) üranya lecsavarása után az (e2) csőrészt kaparószerszámmal, vízsugárral jól kitisztítjuk és a (c) tűzszekrénykeretbe hulló iszap- és kazánkőtörmeléket a 75 tűzszekrénykeret sarkain levő tisztítónyílásokon át eltávolítjuk. A nehezen tömíthető (k) födeleket tehát ilyenkor leszerelni nem
