81896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, különösen vadgesztenye héjtalanítására

Megjelent 1935. évi február hó 307-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81896. szám. — X/a OSZTÁLY. Eljárás és berendezés különösen vadgesztenye héjtalanítására. Oskerit különleges cikkek gyára r. t. cég, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 18-ika. A vadgesztenyét iparilag belső lisztes magjáért (endosperm), illetve az abból előállítható értékes anyagok kedvéért ér­demes feldolgozni. E lisztes belső mag 5 emberi és állati táplálék, valamint a be­lőle nyerhető további anyagok használ­hatósága szempontjából csak akkor dol­gozható fel sikeresen, ha azt külső barna héjától (endocarpium) megszabadítjuk. 10 Az eddig alkalmazott héjtalanítási eljárá­sok azonban a nagyipar követelményei­nek nem feleltek meg, mert semmiféle gépi szerkezettel nem sikerült a vadgesz­tenyemagok egymástól teljesen elütő mé-15 retei és formája, valamint a barna héj különleges mechanikai tulajdonságai folytán ez utóbbit a belső magrészektől elválasztani. így nem vezetett eredményre a kenyérgabonát héjtalanító és feldolgozó 20 eljárásoknak e célra való alkalmazása, akár teljes egészükben, akár egyes rész­leteikben vétettek igénybe, mert a héj leg­nagyobb része nem távolíttatott el, hanem együtt maradt a lisztes belső maggal. 25 A jelen találmány tárgya oly héjtalaní­tási eljárás, mely tökéletes elkülönítési munkát végez, emellett olcsó és kiválóan alkalmas nagy tömegeknek folytonos üzemben való héjtalanítására. Az ezen 30 eredményeket biztosító eljárás létesítése nagy nehézségekkel járt, mert a gesztenye héjának és lisztes magjának helyenkénti szívós összetartása ezek elválasztását az eddig szokásos eljárások alkalmazása 35 mellett lehetetlenné tette. Éppen ezért a jelen találmány a mechanikai kezelés és osztályozás egy sajátságos módját al­kalmazza. A találmány értelmében az úgy a 40 magjában, mint a héjában száraz, vagy pedig kiszárított gesztenyének héját al­kalmas módon szívóssá tesszük és ez­után az így előkészített gesztenyét me­chanikai megmunkálásnak vetjük alá. A szívóssá tételnél gondosan ügyelünk arra, 45 hogy az csakis a héjra terjedjen ki, hogy tehát a belső lisztes mag továbbra is szá­raz, azaz lényegileg rideg maradjon. Ez­által azt érjük el, hogy a mechanikai meg­munkálásnál a szívós héj és a rideg mag 50 egymástól teljesen eltérően viselkedik, amennyiben a héj a mechanikai megmun­kálásnál nem porlik széjjel, hanem a me­chanikai művelet milyenségének megfe­lelően széles lapok vagy sávok, illetve 55 gyűrűk alakjában marad meg, míg a lisz­tes mag a mechanikai megmunkálás mér­tékéhez képest, többé vagy kevésbé tö­kéletesen széjjelmállik. A mechanikai megmunkálás tehát oly terméket szolgál- 60 tat, melynél a gesztenye lisztes belső magrészének széjjelmállott törmelékét a héjtól könnyen, pl. egyszerű szitálás által választhatjuk el. A száraz vagy kiszárított gesztenye 65 héjának szívóssá tétele sokféleképen való­sítható meg a gyakorlatban. A szívóssá­tétel lényegében mindig abban áll, hogy a héj által annyi nedvességet vétetünk fel, hogy ezáltal a héj lényegileg ugyanazon, 70 de esetleg még nagyobb szívósságot mu­tasson, mint amilyennel a száradás előtt bírt. A szívóssá tételt a legegyszerűb­ben és legolcsóbban közönséges kútvízben való áztatással érjük el. Kísérleteink 75 szerint az ilyen vízben, figyelembe véve a gesztenye kiszárítási műveletét, a száraz­ság fokát és az áztató víz hőmérsékletét, 10—60 percig tartó áztatás elég arra, hogy a száraz gesztenye héja újból szí- 80 vóssá váljék, de a lisztes belső magrész továbbra is száraz maradjon. Az áztató

Next

/
Oldalképek
Tartalom