81894. lajstromszámú szabadalom • Elem és berendezés könenynek és élenynek ipari előállítására víz megbontása útján

Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81894. SZÁM. — VH/i. OSZTÁLY. Elem és berendezés könyenynek és élenynek ipari előállítására a víz megbontása útján. Société Anonyme L'Oxhidrique Fran«3aise, Páris. A bejelentés napja: 1913. évi augusztus hó 5-ike. Az iparban jelenleg főkép kétfajta elektrolizáló berendezést használnak. Az egyik fajta berendezések szürüsajtókhoz hasonlóan készülnek és öntöttvasból álló 5 elektródjaik aszbesztszövet diafragmákkal, vagy válaszfalakkal váltakoznak. Ezen készülékek némelyikénél az elektrolit keringése állítólag körfolyamban történik. Eszerint a gázok által bizonyos tartányba 10 tovaragadott víz visszafolyna oly térbe, melyből ismét a cellákba jut. Ezen elmélet azonban a gyakorlatban nem vált be, mivel tapasztalat szerint helyesen méretezett csatorna keresztmetszeteknél a gázok 15 egyáltalában nem viszik magukkal az elektrolitot és pedig azért nem, mivel egyfelől a gázok csekély sebessége, másfelől pedig a folyadéknak sűrűsége éppen az ellenkezőt tételezik fel. Legföljebb 20 iszapszerű anyag ragadtatik tova, mely már régibb idő óta jól bevált leeresztő berendezésekkel visszanyerhető. A másik fajta berendezéseknél vékony, lapos lemezekből készült elektródok 25 vannak használatban, melyek még vékonyabb bádogból álló cellákba vannak befoglalva, melyek a diafragmáknak, vagy válaszfalaknak képzése céljából forrasztó csővel forrasztatnak össze. Az egész be-30 rendezést azután az elektrolitot tartalmazó tartányba merítjük. Mindezen berendezéseknek következő főbb gyakorlati hátrányaik vannak: 1. Az öntöttvas elektródok könnyen 35 eltörnek, bár elég erősek ahhoz, hogy a sajtó véglapjai által gyakorolt nyomásnak ellenálljanak. Ennek következtében nehezek és igen drágák. 2. A berendezés igen nagytömegű, a 40 súlyos öntöttvas elektródok folytán. Ha tehát várakozás ellenére a készülék bensőleg felrobbanna a durranó gáz meggyúlása folytán, úgy ez nagy veszedelemmel járna. 3. A válaszfalak szélein lévő szegé- 45 lyek, melyek legalább is olyan szélesek kell, hogy legyenek, mint az elektródoknak egymásra illesztett tömítő felületei, a szövőanyag mennyiségét növelik, mely egyfelől teljesen hatástalan, másfelől ezen 50 szegélyek készítése az előállítási árat jelentékenyen növeli. Az aszbeszt szövet továbbá nem elég merev és két szomszéd elektród között lebeg. A szövetet tehát minden a négy 55 oldalára gyakorolt egyidejű hatásokkal ki kell feszíteni és helyzetében biztosítani kell. Ez kínos, hosszadalmas munkával jár, melynek következtében a berendezés csak igen lassan szerelhető fel. 60 Végül a nedves aszbesztnek az öntöttvas elektródokkal való közvetlen érintkezése folytán a keletkezett oxyd behatol az aszbesztszövetbe és ann?k szegélyeit rövid idő alatt szétrombolja. Ugyanígy jár- 65 nak az aszbesztszövetek többi részei is, melyek rendszerint az elektródfelületek egyikéhez hozzá fekszenek. A második fajta elektrolizáló berendezés oly nagy térfogatú, szerelése oly 70 érzékeny és üzembentartása, valamint ellenőrzése annyira körülményes, hogy csakis igen nagy elektrolizálóműveknél válik be. Kisebb üzemeknél azonban az említett okokból nem használható. 75 Jelen találmány tárgya oly elektrolizáló készülék, mely az összes említett hátrányokat megszünteti és különösen kisebb üzemek számára alkalmas könyenynek és élenynek előállítása céljából. 80