81892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánynak beraktározására tárolótartányokban és effélékben

Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81892. szam. — ív/e. osztály. Eljárás takarmánynak beraktározására tárolótornyokban és effélékben. Alexanderwerk A. von der Nahmer Aktien-Gesellschaft cég, Remscheidban. A bejelentés napja: 1921- évi november hó 29-ike. Takarmánynak beraktározására torony­szerű tartályokat emeltek, amelyeknek na­gyobb berendezéseknél kb. 5 m az átmérője és kb. 15 m a magassága. A beraktározott ta-5 karmány mint pl. lóhere, répalevél stb. a to­rony feneke táján sokkal nagyobb nyomást szenved, mint a torony felsóob részeiben, úgyhogy ennek megfelelően a nyomás okozta nedvességkiválás egyenetlenné válik. Az alul 10 összegyűlő nedvességtől a tárolt termény meg is romolhat. Jobb eltartás céljából javasol­ták már, hogy a tárolt terményhez tejsav­baktériumokat adjanak, hogy ezek kedvező erjedést idézzenek elő. De a túlságos nedves­ig ség ekkor is eltávolítandó. Ezenfelül a ned­vességtartalom nem kis mértékben ingado­zik a beraktározáskor uralkodó időjárás szerint is, úgyhogy sohasem számolhatunk határozott nedvességtartalommal. 20 Azt is javasolták már, hogy a tárolt ter­ményt a benne levő nedvességtől előzetesen megszabadítsuk. E célból azt tölcséralakban szűkülő szitaköpennyel ellátott csigasajtón nyomták keresztül. Ebben azonban a termény 25 annyira sajtolódik, hogy nem alkalmas többé a bevezetésben említett tornyokban való tá­rolásra, nem is beszélve arról, hogy ekként kisajtolt terménynek tároló tornyokban való eltartására még nem is gondoltak. Az említett 30 javaslat hig pépes és iszapos tömegnek szita­sajtóban való kezelésére vonatkozott. A találmány lehető egyenletes nedvességi fok elérésére abból indul ki, hogy a tárolandó terményt a toronyba juttatása előtt oly nyo-35 más alá hozzuk, amely körülbelül a torony alsó részeiben levő nyomásnak felel meg. A megfelelő eszközökkel felaprított terményt egy felfelé vezető csövön szállítjuk a torony magasságára, hogy onnan a toronyba be­hulljon. Eközben a felfelé vezető cső alsó 40 részében olyan nyomás keletkezik, amely megfelel a megtöltött torony alsó részében levő nyomásnak. A felfelé vezető csőbe egy vagy több szi­tafalú részletet iktatunk be, amelyeken ke- 45 resztül a fölös nedvesség a terményből annak a felfelé vezető csőben felfelé szállítása köz­ben kiváük. A terménynek a felfelé vezető csőben való súrlódása még növeli a nyomást a cső alsó 50 részében. A nyomási viszonyok szabályozása pedig minden további nélkül egyszerűen ak­ként lehetséges, hogy a felfelé vezető cső táplálási helyét a föld színétől, ill. a torony fenekétől megfelelő magasságban rendez- 55 zük el. Hogy az időjárás változó nedvességétől vagy szárazságától ne függjünk és biztosít­suk, hogy a termény mindig ugyanazzal a nedvességtartalommal jusson a toronyba, a 60 terményt először mosásnak vetjük «lá, ami­vel nemcsak mindenkor egyenlő kezdeti ned­vességtartalmat érünk el, hanem magában véve ismert módon a terményhez keveredett földet és egyéb idegen anyagot is eltávolít- cs juk. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek egyik kiviteli példáját a mellé­kelt rajz tünteti fel vázlatos metszetben. Az (a) merülő dugattyút akármilyen haj­tószerkezet fel-le mozgatja a hengerben. A 70 henger (c és d) be- és kiömlési nyílásait" megfelelő áttörésekkel ellátott (e) forgó to­lattyú vezérli, amelyet tetszőleges eszközök vagy állandóan körülforgatnak vagy ide-oda fordítanak, úgyhogy az a dugattyú felfelé 75 mozgásakor, ahogy a rajz feltünteti, a (c) beömlési nyílást nyitva, a (d) kiömlési nyí­lást ellenben zárva tartja. Lefelé mozgásakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom