81884. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár

Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81884. szam. — Vlil/d. OSZTÁLY. Ajtózár. Medve János géplakatos, Újpesten. A bejelentés napja: 1921. évi november hő 29-ike. Mint ismeretes, az eddig használt ajtózáraknál a kulcslyuknyílás a zártokon megszakítás nélkül keresztülvezet, úgyhogy a kulcslyukon át kívülről a szoba belsejébe 5 betekinthetünk. Eme körülmény már igen sok kellemetlenségnek volt okozója, amely azonban elkerülhető a jelen találmány szerinti zár alkalmazásával, melynél a kulcslyukon való áttekintés lehetetlenné van téve. 10 A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a zár belsejének nézete a fedőlap eltávolítása mellett, a 15 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra A—B vonala mentén. A találmány szerint a zártok belsejében az (a) rekeszfal van elhelyezve és ettől jobbra, illetve balra egyenlő számban helyezkednek 20 el a (b) reteszelőlemezek, melyek közül egyegy jobb- és baloldalon azonos helyzetben fekvő lemez azonos alakban van kiképezve. Az (a) rekeszfalon az egymásba dugott végükön szögletes keresztmetszetű (c) hüvelyek •25 hatolnak át, melyek közül a legkülsőbb hüvelyre a rekeszfaltól jobbra-balra legbelül fekvő (b) Jemezek, a legfelsőbb hüvelyre a rekeszfaltól jobbra-balra legkívül fekvő (b) lemezek, a közbenső hüvelyekre pedig a meg-30 felelő közbenső fekvésű (b) lemezek vannak felhúzva. A (c) hüvelyek a (d) alátétlemezekben saját tengelyük körül elforgathatóan vannak ágyazva, a (b) lemezek pedig a kétoldalról a legbelsőbb hüvelybe becsavarolt 35 (e) csavarszegek segélyével vannak a hüvelyekre rögzítve, miáltal a (b) - reteszelőlemezek oly egykarú emelők gyanánt szerepelnek, melyeknek forgástengelyét a (c) tartóhüvelyek képezik. Az (a) rekeszfalból 40 kétfelé az (f) csapszeg áll ki, mely csapszeg a (b) lemezekhez erősített (g) rugók támasztéka gyanánt szolgál. A (h) zárnyelv hosszirányban villaszerűén be van hasítva és ezen közbenső (i) hasítékban helyezkedik el az (a) rekeszfal, 45 mely ily módon a zárnyelv vezetéke gyanánt szolgál. A (h) zárnyelvből kétoldalt egy-egy (j) ütközőpecek áll ki, mely a (b) reteszelőlemezek (k) kimetszésébe nyúlik bele és a nyelv záró helyzetében a lemezek (1) nyúl- 50 ványának fekszik neki. A kulcs vezetésére az (a) rekeszfalból kétoldalt az (m) szög áll ki, a (k) zárnyelv pedig alsó részén oly módon van bemetszve, hogy a kulcs elforgatása közben a kulcsszakái ezen bemetszésbe belé- 55 akad és a zárnyelvet vezetékében elmozgatja. Az (n) kilincsnyelv működtetésére az (o) kar van alkalmazva, mely egyrészt a (p) rugó hatása alatt álló (r) dugattyútest (s) nyúlványára van ráakasztva, másrészt pedig qq az (n) kilincsnyelv ugyancsak rugó hatása alatt álló (t) rúdjából kinyúló (v) peceknek támaszkodik neki. A zár működése a következő: Ha a kulcsot a zárban elforgatjuk, a kulcsszakái a (b) 65 reteszelőlemezeket oly helyzetbe forgatja, hogy a. zárnyelv (j) nyúlványa a lemezek (k) hasítékában szabadon elmozoghat, ugyanakkor pedig a kulcsszakái a (h) nyelv kimetszésébe beléakad és azt elcsúsztatja. 70 Minthogy az (a) rekeszfaltól jobbra-balra azonos helyzetben fekvő (b) lemezek egymással össze vannak kapcsolva, akár az egyik, akár a másik oldalról dugjuk be a kulcsot a zárba, a rekeszfal mindkét oldalán 75 fekvő (b) lemezek együtt jönnek működésbe, anélkül, hogy a kulcsnak az egész zártokon keresztül kellene bújnia. Az (n) kilincsnyelv működtetésére az (o) kar szolgál, mely a kilincs lenyomása esetén go