81858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az üresjárás biztosítására nehéz olajjal működő mótoroknál

Megjelent 1935. évi február lió 187-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81858. SZÁM. — V/d 2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés az üres járás biztosítására nehéz olajjal működő motoroknál. Heinrich Lanz cég, Mannheimban. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 7-ike. Elsőbbsége: 1920. évi április hő 15-ike. Nehéz olajjal működő motorok, melyek­nél a tüzelőanyag a fúvókából való kilé­pésénél szétporlasztatik, amennyiben a fúvónyílásba egy például csavaralakúan hornyolt vezetődarab van beépítve, mely a tüzelőanyagot keringő mozgásba hozza, azt a hátrányt mutatják, hogy kis terhe­lésnél vagy üresjárásnál megállnak, mint­hogy a gyújtás megszűnik. Ily berende­zésnél a fúvókából való kilépése után szétporlasztott tüzelőanyag kúpköpeny­felületet képez, mely a fúvókával szem­közti falba, pl. az (a) izzólemez (lásd a mellékelt rajzot) gyűrűszerűén ütközik, itt elgőzölög és fokozott komressziónál meggyullad. Kisebb terhelésnél a pl. a (b) falazatrészbe ütköző tüzelőanyagmennyi­ség oly csekély lesz, hogy a tüzelőanyag­ból és levegőből itt képződő keverék túl­sovány arra, hogy gyújtást végezhessen. A találmány abban áll, hogy csökkenő terhelésnél;a kúp (a) csúcsszöge kisebbe­dik, úgyhogy üresjárásnál a kúp köpenye pl. már csak a (ű) szöget képezi. Ezáltal a (c) gyűrű, melyben a tüzelőanyag az (a) lemezbe ütközik, kisebb és ennek foly­tán a tüzelőanyag tömege sűrűbb és a tüzelőanyag és levegő keveréke megfele­lően dúsabb lesz; ennek következtében üresjárásnál is a (c) ^gyűrűben biztonság­gal gyújtás következik be, ami még az­által biztosíttatik, hogy az (a) lemez a középen hosszabb ideig marad melegen, mint a külső kerületen. ; Ismeretesek izzósüveges motorok, me­lyeknél az (A) elgőzösítő térben a (d) fúvókával szemközt izzólemez van elhe­lyezve, melybe (h) nyakrészével közpon­tosán a meleg (f) elogyujtótér torkollik ) be. Teljes terhelésnél a tüzelőanyag és levegő keverékének egy része az (f) elő­gyujtótérbe szoríttatik és itt az elogyujtó­tér melegebb falazatán meggyullad, mi­kor is a gáz szúróláng alakjában a (h) nyakrészen keresztül az (A) elgőzösítő 45 térbe csap vissza és a tüzelőanyag-levegő­keveréknek többi részét meggyújtja. Üres járásnál a (d, b, e) kúp magja tü­zelőanyagban igen szegény, úgyhogy a kompressziónál tüzelőanyag jóformán 50 nem szoríttatik be az (f) térbe, hanem csakis friss levegő; azért az (f) térben nem következhetik be gyújtás. A talál­mány értelmében éppen üres járásnál fog a kis szórási szög folytán igen dús ke- 65 verék a nyakrészbe benyomatni, mely an­nak dacára, hogy az (f) tér falazata már hidegebb, mint teljes terhelésnél, bizto­san meg fog még gyulladni. A mellékelt rajz szerint, mely a talál- 60 mányt képező berendezést vázlatos met­szetben tünteti fel, a csavaralakú hornyo­lással ellátott (s) fúvókabetétet a (d) fúvókához képest beállíthatóan van elren­dezve, amennyiben például a fúvóka (s) 65 darabjának meghosszabbítása felső végén (g) csavarmenettel és (m) fogantyúval van ellátva úgyhogy az (m) fogantyú for­gatásánál a (g) menetek az (s) betét­darabot a fúvókához közelítik vagy attól 70 eltávolítják. Ezáltal a betétdarab és a fúvóka között levő (p) tér megnagyobbít­tatik vagy kisebbíttetik és a térben több vagy kevesebb tüzelőanyag gyűl össze. Ezen a (p) térben levő tüzelőanyagot a 76 tüzelőanyagszivattyú dugattyúja által ki­fejtett lökésnél az (a) betétdarab csavar­meneteiből kilépő tüzelőanyag keringő mozgásba hozza és annak oly gyorsulást kölcsönöz, mely a (p) térben levő tüzelő- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom