81856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus kötőanyagok előállítására barnaszénhamuból

Megjelent 1935. évi február lió 187-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81856. SZAM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás hydraulikus kötőanyagok előállítására barnaszénhamuból. Dr. Luftschitz Heinrich mérnök, Dresden-ben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége: 1919. évi június hó 20-ika. Míg a salakoknak, különösen a nagyol­vasztóknak erősen hydraulikus kötőanya­gokká való feldolgozása már általánossá vált, addig a szénhamunak cementszerű ter-5 mékekké való feldolgozása eddig meg nem oldatott. Különösen elhanyagolták a min­denütt csak kellemetlen hulladékot képező barnaszénhamut. Ennek oka abban rejlett, hogy a barnaszénhamu a szokásos eljárás 10 szerint még akkor sem szolgáltat igazán ce­mentszerű kötőanyagot, ha tetemes mennyi­ségű hydraulikus alkatrészt tartalmaz is. A jelen találmány megmutatja azon útat, amelyben bizonyos fajtájú barnaszénha-15 mukból, nevezetesen a gyakori mészdús ha­mukból hydraulikus és cementszerű kötő­anyagokat lehet gyártani. Az ilyen barnaszénhamuk rendszerint nagy mennyiségű kénsav-vegyületet tartal-20 maznak, melyek a hamunak habarcsképező, habarcs stb. gyanánt való hasznosítását za­varták. A találmány értelmében az ilyen Jnész­ben és kénsavvegyületekben dús, magukban 25 véve nem hydraulikus és rendszerint poralak­ban létesülő barnaszénhamukat vízzel mos­suk s azután 'izzítjuk, illetve Jkiégetjük. A kimosás révén a hamu a barnaszén­cement képezésére alkalmas állapotba jut s 30 az izzítás, illetve égetés révén hydraulikaus, ill. cementszerű kötőanyaggá alakul. Feltételezendő természetesen, hogy a hamu ínemcsak meszet, hanem kovasavat és sesquioxydokat is tartalmaz. 35 • A találmány értelmében vagy 1000— 1300°-nál égetünk, amiáltal igen hydraulikus meszet, mintegy pótcementet létesítünk vagy az égetést zsugorításig, pl. 1400—1500°-ig fokozzuk, mely esetben a mosott hamuból a 40 portlandcementhez hasonló valóságos cement létesül. Ha a kiindulási anyag gyanánt hasz­nált barnaszénhamu összetételére való tekin­tet nélkül akarunk ilyen portlandcementet gyártani, akkor a vízzel mosott hamut célsze­rűen még mészkővel vagy silikátokkal kever- 45 jük, az elegyet finomra őröljük s csak ezután égetjük zsugorodásig. Hogy mészkő vagy silikátok, pl. agyag, adagolandók-e, azt a tisz­tított hamu összetételéből kell megállapítani. Az izzítás révén nyert igen hydraulikus 50 mész rendszerint nem szorul további őrlésre, noha (mindenesetre fokozzuk a kötőhatást megőrlés révén. A zsugorításig való égetés­kor klinker alakjában nyert cementszerű ter­mék feldolgozása a portlandcementével 55 azonos. A termelt barnaszéncement további hyd­raulikus kötőanyagok vagy habarcsképzők hozzákeverése révén még tökéletesíthető; az adalékok együtt vagy külön őrölhetők. 60 Javító adalékok gyanánt trass, szemcsézett nagyolvasztósalak, kovaföld, portlandcement stb. jön tekintetbe. így például a következő nyers összetételű hamu: 6» izzítási veszteség .... 14.5 kovasav 13.8 timföld és vasoxyd ... 8.1 mész s. 35.6 magnesia 2.4 70 alkaliák 2.6 kénsav 23.0 vízzel való iszapolás, ill. mosás utána égetve, minden egyéb adalék nélkül egy igen hyd­raulikus meszet, mint cementet is szolgálta- 75 tott. A mosás szitákon átfolyó vízzel is esz­közölhető. A piosott vagy iszapolt hamu már csak kismennyiségű kénvegyületet tartalmaz. Ha ezen vízzel mosott hamut 1200— 1300° között, különösen 1280°-nál égetjük, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom