81837. lajstromszámú szabadalom • Irón kicserélhető grafitbetéttel

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI tiÉggM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81837. SZÁM. — IX/a. OSZTÁLY. Irón kicserélhető grafitbetéttel. Klimpt Pál isk. igazgató és Parti Lajos magánmérnök Budapest. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 5-ike. A szabadalom tárgyát képezi egy olyan iron élőállítása, melynek grafitbetétje tolható legyen és ennek dacára úgy iskolai-, irodai-, valamint rajzhoz és imindennemű ál-5 talános használatra a legalkalmasabb; egyúttal takarékossági szempontból a legelőnyösebb is, mert a grafit teljesen elhasználható lesz. Tudjuk, hogy az irón hegyezéséhez bizo-10 nyos fokú ügyesség, mindenekelőtt jó kés szükséges; ez pedig gyakran [hiányzik, különösen a kisebb tanulóknál. Ennélfogva az irón legnagyobb része (a mai silány minőségű fafoglalatot tekintve) hegyezés által 16 kárba vész, mert grafitja folyton letörik. De nemcsak a grafit vész kárba, hanem ja fafoglalat is elhasználódik és így minden új irónnál legalább 50—70 Jszázalék többkiadásunk van és egyben a legnagyobb fokú 20 anyagpazarlás is. Ezen hátrányokat jelen szabadalmunkkal egyszersmindenkorra megszüntetjük. Meg-, tartjuk az irónnak ismeretes és legjobban bevált eddigi formáját: fafoglalatban, de ké-26 nyelmesebbé és olcsóbbá tesszük azáltal, hogy az irónt nem kell kihegyezni s így a grafit csakis a használat (kopás) által fogy el; a fafoglalat pedig mindenkorra megmarad grafittartó gyanánt, ami megtakarítást jelent 30 pénzben és anyagban. A hegyezés megszüntetése által nemcsak a gyermekeknek, hanem a 'felnőtteknek is kényelmesebbé tesszük az irón használatát megkíméljük sok bosszúságtól. 35 A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező irón a hozzávaló hüvelyekkel az 1—17. ábrákon yan szemléltetve. Az 1. ábra a most használatban levő közönséges irónt (egyben az új irónt is) mtatja 40 be egész hosszában egy horonnyal ellátva, a 2. ábra ^zen jrón keresztmetszetét szemlélteti, a 3. ábra ugyanezt hosszmetszetben í mutatja, a 4. ábra egy kúpos hüvelyt szemléltet ke- 45 resztmetszetben, az irón hegyes végén, jaz 5. ábra ugyanezt nézetben mutatja, a 6. ábra egy [kettős hüvelyt szemléltet, mely a grafit tolására és egyben rögzítésére szolgál, a 60 7. ábra ugyanezt nézetben mutatja, a i 8. ábra az irónt és kettős hüvelyt keresztmetszetben tünteti fel, a 9. ábra mint ia harmadik ábra hosszmetszetben mutatja az irónt, a 1

55 10. ábra (egy kúpos hüvelyt metszetben, csavarmenettel ellátva szemléltet, a 11. ábra ugyanezen hüvelyt nézetben tünteti fel, a 12. ábra egy záróhüvelyt pecekkel (lapos 60 nyelv) metszetben szemléltet, a 13. ábra ugyanezt felülnézetben mutatja, a 14. ábra ugyanezt nézetben szemlélteti a pecekkel, a 15. ábra egy mozgatható hüvelyt nézetben 65 mutatja be, a 16. ábra ugyanezt, a tolást végző nyelvvel, metszetben Szemlélteti, a ! 17. ábra ugyanezt felülnézetben mutatja. Részletes leírás: 1. ábra egy irón fafog- 70 lalatját (18) egy horonnyal (19) ellátva szemlélteti, mely horony a grafitig |hatol (2. ábra) (20). A fafoglalatban (18) a grafitbetét (20) lazán, mozgathatóan van elhelyezve, tehát könnyen ide-oda tolható. A fa- 75 foglalat kúpos (4. ábra) balvégére egy kúpos fémhüvely (21a) van rátolva, melynek az a rendeltetése, hogy a fafoglalatból kiálló grafithegyét tartsa (vezesse) és egyúttal a fafoglalat kihegyezett részét (21) védje. 80