81812. lajstromszámú szabadalom • Irótollszerű kihúzótollak főként töltőtollszárakhoz

Megjelent 1935. évi február hó 53-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81812. SZAM. — IX. a/b. OSZTÁLY. Irótollszerű kihúzótollak főként töltőtollszárakhoz. Kovács Tivadar okleveles erdőmérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1919. évi szeptember hó 6-ika. Az ismert irótollszerű kihúzótollak széles oldallemezekkel vannak ellátva, melyek folyadékfelvétel céljából szűk, kapilláris hézagot képeznek. A találmány 5 főleg töltőtollszárakkal kapcsolatos használatra alkalmas kihúzótollakra vonatkozik, melyeknél a toll alsó vagy felső lapja felé kihajlított oldallemezek csak a vonalvastagság meghatározására, illetőleg 10 a toll vezetésére szolgálnak. Mellékelt ábrák ezen tollak különböző kiviteli alakjait tüntetik fel. Az 1. ábra vastagabb vonalak húzására szolgáló kihúzótollat tüntet fel megfelelő 15 töltőtollszárra erősítve, oldalnézetben, hossz- és keresztmetszetben. A toll oldallemezei a toll alsó (homorú) lapja felé vannak kihajlítva. Az oldallemezek folyadékfelvételre nem szolgálván, egészen 20 keskenyek, miért is a toll könnyen tisztán tartható. Az oldallemezek széle kissé befelé van hajlítva, hogy a toll meg ne akadjon és hogy folyadék ne juthasson a vonalzóhoz. A folyadékvezető (B) hasí-25 tékkal ellátott test vastagabb vonalak húzására szolgáló töllaknál a toll íróéléig ér és az egymástól nagyobb távolságban álló oldallemezeket egymással összeköti. A 2. ábra egy vékonyabb vonalak hú-30 zására szolgáló kihúzótoll alsó részét tünteti fel alulnézetben. A felfelé széthajló oldallemezek között lévő (C) homloklemez vége a keskeny (D) oldallemezeknek a toll hegyén való tökéletesebb ki-35 hajlítása és kiképzése céljából ki van vágva (E). Ugyan e végből vastagabb vonalak húzására szolgáló töllaknál a homloklemez — (3. ábra) — hasítékokkal (F) van az oldallemezektől elválasztva, 40 Az így képezett tollak hegyüknek kopása -esetén is széles szélű vonalakat adnak és a 'folyadékot nem húzzák magukkal. A 3. és 4. ábra a homloklemez végének különleges kiképzését tünteti fel. A 3. ábra szerint a homloklemez végébe (G) csatorna van sajtolva, melyből egy vagy több folyadékvezető hasíték (H) nyúlik a toll íróéléig. A 4. ábra szerint, melyen a toll alsórésze alulnézetben és hosszmet- 50 szetben látható, a homloklemez az oldallemezek közé vissza van hajlítva, miáltal (K) csatorna áll elő, melynek feneke a folyadék átbocsátása céljából át van törve (L). A homloklemez végének ilyen 55 kiképzése mellett nem szükséges a különböző vastagságú töllaknál különböző betéteket (J) alkalmazni, amennyiben a homloklemezbe sajtolt vagy a homloklemez visszahajlítása által képezett csatorna a 60 folyadékot az egymástól távolabb álló oldallemezek között is elosztja. Az 5. ábrán egy, a toll felső (domború) lapja felé kihajlított (O) oldallemezekkel bíró és (N) fedőlemezzel ellátott, vasta- 65 gabb vonalak húzására szolgáló (M) kihúzótoll van feltüntetve, a megfelelő töltőtollszárra erősítve, oldalnézetben, hossz- és keresztmetszetben. A 6. ábra ugyanezen tollnak alsó részét tünteti fel 70 erősebb nagyításban felülnézetben és hosszmetszetben, — fedőlemez nélkül. A folyadék a homloklemez (P) áttörésén át jut a tartályból a toll felső lapjára, illetőleg a homloklemezbe sajtolt hosszirányú 75 (R) csatornába, mely a folyadékot a toll hegyéig vezeti. A folyadékvezető csatornát a toll felső lapjára fekvő (N) fedőlemez takarja el. mely vastagabb vonalak húzására szolgáló töllaknál a toll író- 80