81802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mikanit előállítására

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81802. SZAM. — IV/h l. OSZTÁLY. Eljárás és készülék mikanit előállítására. Herrmann Henri, mérnök Párisban. A bejelentés napja: 1921. évi december hó 3-ika. Franciaországi elsőbbsége: 1920. évi december hó 21-ike. A jelen találmány tárgya javított eljá­rás és készülék mikanitnak, vagyis csil­lámanyagból álló szigetelőlemezeknek előállítására. Mikanit előállítására szol-5 gáló oly eljárásra vonatkozik, mely szerint a csillámlemezkéket poralakban rábocsá­tott ragasztóanyagokkal, például gumi­lakkal vagy más effélével kötjük egymás­sal össze és megfelelő nyomás alatt leme-10 zekké sajtoljuk össze. A2. említett szabadalomban továbbá ezen eljárás foganatosítására oly készü­lék van leírva, mely a csillámlemezkék odaszívásának elvén alapszik, ahol is a 15 csillámlemezkék alkalmas tartón nyug­szanak amikor is lehetővé válik az oda­szívott csillámlemezkéknek kézzel való egyengetése, midőn azok a szívósüveg lyukazott fenekére felfekszenek. 20 További kísérletek azt eredményezték, hogy tökéletes szigetelőlemezek előállí­tására, amelyekben a csillámlemezrétegek a ragasztóanyagba egymás fölött be van­nak ágyazva, okvetlenül szükséges az, 2:> hogy ezen csillámlemezrétegek ne csupán sík és egyengetett állapotban legyenek, hanem hogy feltétlenül egyszeresen is le­gyenek elrendezve, azaz, hogy egy és ugyanazon rétegben ne feküdjön több le­mezke egymás fölött. Az utóbbi esetben ugyanis a ragasztóanyag nem képes a csillámlemezkékkel elegendő érintkezésbe jutni és végül a szigetelőlemez nem lesz homogén. 35 Az egyszeres rétegekben elrendezett csillámlemezkék további előnye az, hogy a ragasztóanyag és a lemezkék közötti tapadás, létesítéséhez szükséges nyomás jelentékenyen csökkenthető, minthogy a ragasztóanyag mindenütt a lemezeknek 40 két felületével áll érintkezésben. A jelen találmány továbbá az említett szabadalom szerinti készülék tökéletesí­tésére vonatkozik, mely egyrészt abban áll, hogy a szívósüveg szívófenekének 45 nyílásai előnyösen egymástól különböző méretűek és kellően vannak a fenékfelü­leten elosztva, másrészt ipedig abban áll, hogy a készülék hajtása és különböző kezelései célszerűbbek és egyszerűbbek. 50 A mellékelt rajzok 1—10. ábrái a talál­mány szerinti eljárást szemléltetik, il­letve a készüléknek példaképpeni fogana­tosítási alakját tüntetik fel. Az 1. ábra oly mikanitlemez vázlatos met- 55 szete, mely nem homogén kiképzésű, minthogy sz egyes rétegekben több csil­lámlemezke fedi egymást. A 2. ábra az elméletileg tökéletes mika­nitlemez metszete, melynél a csillámle- <><> mezkék egyes rétegei egyszeres elrende­zésűek, vagyis az egyik lemezke a másik oldala mellett fekszik. A 3. ábra a találmány szerinti mikanit­lemeenek gyakorlatilag legcélszerűbb fo­ganatosítási alakját mutatja, amelynél számolunk azzal a körülménnyel, hogy a csillámlemezkék nem szabályos ala­kúak. A 4. ábra a 3. ábra szerinti lemeznek na­gyobb léptékű felülnézete. Az 5. ábra a lemezkéknek a szívósüveg lyukasztott fenekén való elhelyezését szemlélteti felülnézetben. A 6—9. ábrák a szóbanforgó készülék ja- 75 vított foganatosítási alakját mutatják és pedig a 6. ábra a készüléknek részben oldal­nézete és részben függélyes metszete, A 65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom