81793. lajstromszámú szabadalom • Javított radiálszita és avval egyesített daraelosztó és tisztítóberendezés

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81793. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Javított radialszita és azzal egyesített daraelosztó és tisztító berendezés. Homoky Károly főmolnár, Füzesgyarmaton. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 17-ike. Az őrlemények feldolgozására eddig .ismeretes berendezések általában nagyterjedelmű komplikált szerkezetek, amelyek csak nagy üzemekben voltak felállíthatók. Kisebb mal-5 mokban sok helyütt az ú. n. radialszitákat alkalmazták, amelyek azonban jelenlegi alakjukban számos hátránnyal birnak, úgyhogy a velük elérni kívánt célt meg sem közelítik. 10 A találmány célja egyrészt tökéletesebb szitálóberendezést, másrészt pedig oly egyesített szitáló-, daraelosztó- és jtisztító-berendezést létesíteni, amely aránylag kisméretű, könnyen szállítható és bárhol felállítható, 15 egyszerű szerkezetet képez, s amelyet ilykép minden kis malomtulajdonos kevés költséggel beszerezhet s gazdaságos, tökéletes üzeménél fogva kelló'en ki is használhat. A megoldáshoz a fentemlített radialszitá-20 ból indultunk ki, amelyet megfelelően tökéletesbítve a cél elérésére legalkalmasabb alakra hoztunk. Az átalakítás főként arra irányult, hogy a feldolgozandó őrlemény kellően elosztassék a szitáló (dobban, s ennek 25 folytán a szitaszövet egyrészt kíméltessék, másrészt pedig ,kellően kihasználtassék, úgyhogy a 'készülék a lehető legjobb hatásfokkal (dolgozzon. Ezt pedig főként az őrleményt továbbító és a szitára vető szárnyak-80 nak (vitorláknak) és a szabályozó lécnek megfelelő kiképzése által értük el, mire alább a rajzokkal kapcsolatban még részletesebben rátérünk. A találmány tárgyának egy célszerű kivi-35 teli alakját a mellékelt rajzokon mutatjuk be hossz- és harántmetszetben. Az 1. és 2. ábra a tulajdonképpeni szitálóberendezést, a 3. és 4. ábra jpedig a daraelosztó- és tisz-40 títóberendezést tünteti fel, amelyek különkülön is használható ugyan, de legelőnyösebben egyetlen szekrényben egyesítve egymással kapcsolatban alkalmazhatók. A javított radialszita, úgy mint eddig is, az (1) dobköpenyből áll, amely egy bizo- 45 nyos szakaszon meg van szakítva és a (2) szitaszövettel van borítva és amelyben a szitaszövet egyik széle mentén a szitára dobott őrlemény mennyiségét szabályozó (3) ütközőléc van beépítve. 50 Az (1) dob belsejében a (4) szekrény oldalfalaiban forgathatóan ágyazott (5) tengelyen a (6) szárnyak vagy vitorlák vannak megerősítve, amelyek az 1. ábrán látható módon fogazottak és a (6) fogak a ten- 65 gely irányához képest hegyes szög alatt vannak beállítva az anyagnak a dob hosszában való továbbítása végett. A (6) Szárnyakat mármost a találmány szerint nem végig egyenlő szélesre, hanem a 60 beömlő nyílástól a dob vége felé mindinkább növekvő radiális mérettel képezzük ki. Ennélfogva a szárnyak kerületi sebessége a beömlő nyílás alatt a legkisebb lesz, s így az őrleményt is kisebb erővel fogják a szita- 65 szövetre dobni. A (3) ütközőlécet viszont a beömlő nyílás alatt képezzük ki legszélesebbre, míg a dob vége felé mindinkább keskenyedik, piég pedig úgy, hogy a szárnyak külső széle és az ütközőléc közötti hézag a 70 beömlő nyílás alatt legkeskenyebb legyen, és a dob >/ége felé szélesbedik. Ilymódon elérjük azt, hogy a dob elején nagymennyiségben beömlő őrlemény nagy része visszatartatik az ütközőléc által és csak a keskeny 75 hézagon átvitt része kerül a szitára. Ezáltal igen kíméltetik a szitaszövet és kikerüljük — főként selyemsziták esetén — annak kiszakadását, ami az eddigi szerkezetű radiálszitáknál nagyon gyakori eset volt, annyira, 80