81735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok elerjesztésére

Mej; jelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81735. SZAM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás keményítőtartalmú anyagok elerjesztésére. Boidin Auguste vegyészmérnök, Seclin és Effront Jean vegyészmérnök, Bruxellesben. A bejelentés napja: 1913. évi november hó 1-je. Franciaországi elsőbbsége: 1912. évi november hó 7-ike. Ha egész rizs- vagy búzaszemeken a keményítőfelfolyósító baktériumokat te­nyésztünk, akkor tudvalevőleg ezen kissé savanyú szemeket a jelzett baktériumok 5 által kiválasztott proteolitikus citázok és diasztázok segélyével megbonthatjuk. Úgyszintén az is ismeretes, hogy ha ezen diasztázok oldata rizsre hat, akkor 2—4 órai 40—50 fokos hevítés által oly fel­lő tárást érhetünk el, mely azután az elfolyó­sítását megkönnyíti. Azonban azt találtuk, hogy a kezelésnek ez a módja a rizsnél nem ad egyenletes eredményeket és nem alkalmazható más­in féle szemes terményeknél, például a tenge­rinél, még ha az utóbbi össze is van zúzva, vagy lisztté van őrölve. E kérdés rendszeres tanulmányozása arra az eredményre vezetett, hogy az elő-20 zetes feltárást, mely a cellulózának és nitrogéntartalmú anyagoknak felesleges oldása által malátaveszteséget okozott, el­kerülhetjük, ha másféle, a subtilis vagy mesentericus fajához tartozó baktériumo-25 kat használunk fel és a lisztté őrölt sze­meknek az elfolyósító diasztázzal való keverékét közvetlenül alkalikus közegben hevítjük, mimellett ezen keveréket már kezdettől fogva aránylag magas, illetve bo úgy megválasztott hőfokon tartjuk, hogy a citázok és diasztázok ne legyenek képe­sek hatást kifejteni. Ezen közvetlen elfo­lyósítás, amely a sejtközötti hártyákat nem támadja meg, lehetővé teszi, hogy 35 mindenféle szemes termény vagy kemé­nyítőtartalmú anyag egyforma könnyűség­gel legyen kezelhető és így áz eddig ismertekkel teljesen ellentétes eredmé­nyekre jutunk abban az értelemben, hogy malátaveszteség nélkül sokkal jelentéke- 40 nyebb elfolyósítást érhetünk el sokkal kisebb diasztázadagok mellett, ami a költ­ségeket lényegesen csökkenti. (A felhasz­nált diasztáz mennyisége sokkal kisebb lesz, minthogy eddig 1000 kg. 500—1000 1 45 diasztáz volt szükséges, hogy pépszerű anyagot kapjunk, míg a jelen eljárás 1000 kg. szemből és 50—80 1 diasztázból teljesen folyékony levelet eredményez). Hogy ilyen jó eredményeket érhessünk 50 el, kiválasztott baktériumfajokat alkalma­zunk, amelyek a keményítőt elfolyósító diasztázoknak nagy mennyiségét szolgál­tatják. Az eddigi kísérletek szerint a leg­jobb baktériumok a subtüis és mesenteri- 55 cus fajok között találhatók, melyek kö­zömbös vagy alkalikus környezetben élnek és könnyen szaporodnak. A fejtegetések egyszerűsítése végett két példában fogjuk megismertetni azon eu műveleteket, melyek a szemes termények kezelésének szeszfőzőkben alkalmazhatók. 1. Példa. 1000 kg jól összezúzott tengerit 2000 kg. vízzel 75—85 C° közötti hőfokra he- 65 vítjük, azután 3-—5 kg száraz nátrium­karbonatot vagy néhány kg. alkalihid­roxidot, vagy általában olyan vegyületet adunk hozzá, mely lakmuszpapírral vizs­gálva a keverékben, alkalikus reakciót -70 idéz elő. A keverékhez most csekély mennyiségű (50—80 1) elfolyósító diasz­tázt adunk, mire az elfolyósodás néhány perc alatt végbemegy. Ha a lé már télie­sen folyékony, akkor savval közömbösít- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom