81735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok elerjesztésére
Mej; jelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81735. SZAM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás keményítőtartalmú anyagok elerjesztésére. Boidin Auguste vegyészmérnök, Seclin és Effront Jean vegyészmérnök, Bruxellesben. A bejelentés napja: 1913. évi november hó 1-je. Franciaországi elsőbbsége: 1912. évi november hó 7-ike. Ha egész rizs- vagy búzaszemeken a keményítőfelfolyósító baktériumokat tenyésztünk, akkor tudvalevőleg ezen kissé savanyú szemeket a jelzett baktériumok 5 által kiválasztott proteolitikus citázok és diasztázok segélyével megbonthatjuk. Úgyszintén az is ismeretes, hogy ha ezen diasztázok oldata rizsre hat, akkor 2—4 órai 40—50 fokos hevítés által oly fellő tárást érhetünk el, mely azután az elfolyósítását megkönnyíti. Azonban azt találtuk, hogy a kezelésnek ez a módja a rizsnél nem ad egyenletes eredményeket és nem alkalmazható másin féle szemes terményeknél, például a tengerinél, még ha az utóbbi össze is van zúzva, vagy lisztté van őrölve. E kérdés rendszeres tanulmányozása arra az eredményre vezetett, hogy az elő-20 zetes feltárást, mely a cellulózának és nitrogéntartalmú anyagoknak felesleges oldása által malátaveszteséget okozott, elkerülhetjük, ha másféle, a subtilis vagy mesentericus fajához tartozó baktériumo-25 kat használunk fel és a lisztté őrölt szemeknek az elfolyósító diasztázzal való keverékét közvetlenül alkalikus közegben hevítjük, mimellett ezen keveréket már kezdettől fogva aránylag magas, illetve bo úgy megválasztott hőfokon tartjuk, hogy a citázok és diasztázok ne legyenek képesek hatást kifejteni. Ezen közvetlen elfolyósítás, amely a sejtközötti hártyákat nem támadja meg, lehetővé teszi, hogy 35 mindenféle szemes termény vagy keményítőtartalmú anyag egyforma könnyűséggel legyen kezelhető és így áz eddig ismertekkel teljesen ellentétes eredményekre jutunk abban az értelemben, hogy malátaveszteség nélkül sokkal jelentéke- 40 nyebb elfolyósítást érhetünk el sokkal kisebb diasztázadagok mellett, ami a költségeket lényegesen csökkenti. (A felhasznált diasztáz mennyisége sokkal kisebb lesz, minthogy eddig 1000 kg. 500—1000 1 45 diasztáz volt szükséges, hogy pépszerű anyagot kapjunk, míg a jelen eljárás 1000 kg. szemből és 50—80 1 diasztázból teljesen folyékony levelet eredményez). Hogy ilyen jó eredményeket érhessünk 50 el, kiválasztott baktériumfajokat alkalmazunk, amelyek a keményítőt elfolyósító diasztázoknak nagy mennyiségét szolgáltatják. Az eddigi kísérletek szerint a legjobb baktériumok a subtüis és mesenteri- 55 cus fajok között találhatók, melyek közömbös vagy alkalikus környezetben élnek és könnyen szaporodnak. A fejtegetések egyszerűsítése végett két példában fogjuk megismertetni azon eu műveleteket, melyek a szemes termények kezelésének szeszfőzőkben alkalmazhatók. 1. Példa. 1000 kg jól összezúzott tengerit 2000 kg. vízzel 75—85 C° közötti hőfokra he- 65 vítjük, azután 3-—5 kg száraz nátriumkarbonatot vagy néhány kg. alkalihidroxidot, vagy általában olyan vegyületet adunk hozzá, mely lakmuszpapírral vizsgálva a keverékben, alkalikus reakciót -70 idéz elő. A keverékhez most csekély mennyiségű (50—80 1) elfolyósító diasztázt adunk, mire az elfolyósodás néhány perc alatt végbemegy. Ha a lé már téliesen folyékony, akkor savval közömbösít- 75
