81708. lajstromszámú szabadalom • Gép szemestermények hántolására és koptatására

I Megjelent 1935. évi március hó 27-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81708. SZAM. — X/i. OSZTÁLY. Gép szemes termények hántolására és koptatására. Kaspar JLeopold gyáros Gross-Senitz-ben. A bejelentés napja: 1920. évi november hó 22-ike. Elsőbbsége: 1919. évi október hó 28-ika. A találmány tárgya gép szemes termények, mint gabona, hüvelyesek és egyebek (lóhere stb.) hántolására és koptatására, több egymással összeköttetésben álló hán-5 toló térrel. A találmány abban áll, hogy az egyes hántoló terek egymástól el vannak zárva, azonban a zárószervek oly berendezéssel vannak ellátva, melyek segélyével üzem közben két-két tér egymással to összeköthető, úgyhogy egy munkaperiodus alatt egyidejűleg állhatnak üzemben. Több egymással összekötött hántoló dobbal ellátott ismert gépektől a találmányt képező gép abban tér el, hogy a hántoló 15 tereknek elzárhatósága következtében minden egyes dob mint önálló egység szerepelhet, úgyhogy a hántolandó anyag minden egyes dobban tetszés szerinti hosszú ideig megfelelő kerületi sebesség-20 nél munkálható meg, illetve a megmunkálás időtartama a hántoló dobok kerületi sebességétől függetlenné tehető, míg az ismert gépeknél a hántoló terek állandó összeköttetése következtében az anyagnak 25 a gépen való áthaladási sebessége csak a hántoló dobok kerületi sebességének, illetve a megmunkálás sebességének változtatása által volt módosítható. Az egy- vagy kétdobos gépekkel szem-30 ben azt az előnyt érjük el, hogy az egyes dobok azonos hántoló hatás mellett lényegesen kisebbre készíthetők. Ha ugyanis a hántolást két dobban végezzük, amelyek közül az egyik a másikba ürül, akkor az 35 egyik dob mindig üresen fut és a második dobnak ugyanolyan nagy felületűnek kell lennie, mintha a hántolásra csak egyetlen dobot használnánk. A két dobból álló hántológépeknek tehát az a hátránya 40 van, hogy a dobok borítófelülete és ennek 50 55 60 megfelelően azok beszerzési költsége is megkettőződik. Több mint két dobnak a találmány értelmében való alkalmazása azonban módot nyújt arra, hogy minden egyes dob 45 hántoló felületét csökkentsük és ezáltal kis borítófelületű kicsiny dobokat alkalmazzunk. Ha ugyanis a hántoló folyamatot több mint két hántoló dobban, célszerűen több mint három dobban foganatosítjuk, melyek mindegyike mint önálló egység működik és az egyik dobban hántolt anyag, a másikba üríttetik át, akkor elérhetjük azt, hogy egy munkaperiodus alatt több hántoló dob is állhat üzemben és az üzemben lévő dobok borítófelületei összegének csak az egy dobbal dolgozó ismert hántoló berendezés borítófelületének kell megfelelnie. A hántoló dob kisebbítése által a berendezésnek és az elkopott dobok pótlásának költségeit lényegesen csökkenthetjük, mert míg az ismert egyvagy kétdobos berendezések megsérülésekor oly nagy burkolatot kell alkalmazni, mely az összes ' hántoló felületnek felel 65 meg, addig a találmányt képező berendezésnél csak lényegesen kisebb borítófelületeket kell pótolni. Ha a gép oly módon van kiképezve, hogy az adagolás és a hántolt anyagnak elvezetése, illetve ja gépből való kiürítése egyidejűleg történik, akkor az anyag betöltése és kiürítése közötti munkaszüneteket elkerüljük. Ezáltal a munkafolyamatot gyorsítjuk és ezenkívül kiküszöböl- 75 jük azokat a lökőhatásokat, melyek abból származnak, hogy a gép az anyag feltöltése és kiürítése között tehermentesítve van. Ezek a lököhatások a hajtómotorra is visszahatnak, melyre rendesen 80 70