81706. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest

I Megjelent 1935. évi március hó 21-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81706. SZÁM. — II/h. OSZTÁLY. Fűtőtest. r' Diederich Ágost mérnök és gázműfelügyelő Bécsben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 24-ike. Elsőbbsége: 1918. évi április hó 22-ike. Jelen találmány tárgya fűtőtest folyé­kony gáz, vagy gőzalakú fűtőanyagok szá­mára, mely az ismert berendezésekkel szem­ben, melyeknek emelkedő fűtőfelületeik 5 vannak, melyek mentén a felmelegítendő kö­zeg alulról fölfelé végighaladva felmeleg­szik, abban különbözik, hogy egymás felett elrendezett és ferdén felfelé irányuló fűtő­kamrákból áll, melyek a felmelegítendő kö-10 zeget, rendszerint levegőt, arra kényszerí­tik, hogy minden egyes kamrába alulról be­hatoljon és abból felül felmelegedve távoz­zék, és mely berendezés mellett megakadá­lyoztatik, hogy a mélyebben fekvő fűtőfelü-15 leteken már megmelegedett levegő újólag súrolja a magasabban fekvő fűtőfelületeket, úgy, hogy jelen berendezéseknél az összes fűtőfelületek a különböző magassági hely­zetekben egyaránt fejtik ki teljes hatásukat. 20 Míg az eddigi fűtőtestek már! 80—100 cm. magasság mellett fenti okokból csak 60— 70% hatásfokkal dolgoznak, a jelen talál­mány szerinti kamrás fűtőtestek teljes ha­tásfok mellett két méternél magasabbra is 25 készíthetők. Ezen fűtőkamrás testek fűtőlaptagokból állanak, melyek lényegökben az 1—5. ábrá­kon látható fűtőcsőkeretek, melyeket vé­kony lemez tölt ki. A rajzon 1. ábra ilyen ;S0 fűtőlapnak keresztmetszetét mutatja, egye­nes összekötőfallal, 2. ábra ugyanazt hullá­mos összekötőfallal, 3. ábra, ennek egy vál­tozatát középső fűtőcsővel, melyet esetleg középső csatorna helyettesíthet, 4. és 5. 35 ábra ilyen fűtőlapot felülnézetben, kétféle kiviteli alakban, melyeknél a gőz be- és ki­lépési helyét nyilak jelzik, 6—8. ábrák végül ilyen fűtőlapokból összeállított fűtőtestet mutatnak háromféle nézetben. Két függélyesen álló (1, 1) fűtőlap között 40 (8. ábra) számos ferdén felfelé irányuló (2) fűtőlap (7. ábra) van olykép elrendezve, hogy két-két szomszédos fűtőlap között fel­felé irányuló és kétoldalt az (1) függélyes fűtőlapok által határolt (A) fűtőkamrák ke- 45 letkeznek, melyekbe a levegő vagy ehhez ha­sonló felmelegítendő közeg a jelzett nyilak irányában alul belép, közben a kamra fa­lain felmelegszik és felül távozik. A fűtő­testbe a gőz az egyik legfelső (2) fűtőlapba 50 az (a) helyen lép be, felülről lefelé és jobb­ról balra keresztül hatol az összes fűtőcsö­veken és a legalsó (2) fűtőlapból a (b) he­lyen kilép. Az összes (a) fűtőkamrákba a szobalevegő 55 előmelegítés nélkül lép be, függetlenül a mélyebben fekvő fűtőfelületektől, miáltal az összes fűtőkamrák és fűtőfelületek a legna­gyobb hatásfokkal dolgoznak. Szabadalmi igények: Fűtőlap folyékony, gőz- vagy gázalakú fűtőanyagok számára, azáltal jellemezve, hogy egy csőkeret, melyben a fűtőanyag kering, közbenfekvő vékony fal által összefüggő egésszé van összekötve. Az 1, alatti fűtőlapokból álló fűtőtest az­által jellemezve, hogy két függélyesen álló fűtőlap között számos harántirányú (2) fűtőlap van olykép elrendezve, hogy azoknak hosszcsövei vízszintesen állnak, 70 az ezeket összekötő falak pedig felfelé irányulóan egymással párhuzamosan fek­szenek, miáltal ferdén felfelé irányuló (A) fűtőkamrák keletkeznek. 1. 2. eo 65 1 rajzlap melléklettel. Stádium-nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom