81681. lajstromszámú szabadalom • Töltőtoll

" Megjelent 1935. évi március hó 196-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81681. SZAM. — IX/a/b. OSZTAIY. Töltőtoll. Zathureczky Zoltán oki. gépészmérnök, iparf el ügyelő, Miskolcon. A bejelentés napja: 1920. évi október hó 18-ika. A töltőtollaknak jelenleg általábanvéve két csoportja van elterjedve. Az egyiknél a tinta igen finom hajszálcsövön folyik ki, amelynek vége egyúttal magára az 5 írásra is szolgál; ezen töltőtollak előnye, hogy miután a papíros a tintát közvetlenül a tintakibocsátó hajszálcső végétől veszi át, írás közben úgyszólván szívóhatást fejt ki a kibocsátó csőre és ennek út-10 ján a tinta-tartály gyanánt szolgáló üreges tollszárra, melyben ennélfogva nem kell időnként becsavarandó dugattyú vagy más szerv segélyével a tintát utána szállítani. Hátránya azonban az effajta töltő-15 tollaknak az, hogy az igen finom hajszálcső folytán a tinta a küllevegőtől úgyszólván hermetice el van zárva, igen könnyen beszárad és a hajszálcsövet eltömi, azonkívül az egyúttal (igen hosszú időre) 20 írásra is szolgáló, tehát állandó kopásnak alávetett hajszálcső speciális, tartós fémből készítendő, ami egyúttal magának a finom hajszálcsőnek és az utóbbiba beilleszkedő, a tisztításra szolgáló igen finom 25 tűnek készítésére való tekintettel a töltőtollat igen megdrágítja, amihez hozzájárul végül az, hogy a hajszálcső megsérülése esetén a drága töltőtollat újjal kell pótolni. 30 A jelenleg használatos töltőtollak egy másik csoportjánál magára az írásra bármely közönséges toll szolgálhat, amelynek belső öblös részéhez a tollszár belsejével közlekedő, rendszerint keménygumiból ;í3 készült cső vezeti a tintát. Az effajta töltőtollaknak mindenesetre előnye az, hogy azoknál közönséges toll szolgálhat írásra és így a töltőtoll beszerzése, illetve a tulajdonképpeni tollnak megsérülése, vagy elkopása esetén a pótlás az előbbi csoport- 40 nál jóval kisebb költséget okoz. Hátrányuk azonban az, hogy miután itt a fentemlített szívás elmarad, szűk tintavezető cső esetén becsavarandó dugattyúszerű szerv segélyével időnként gondoskodni kell a 45 tinta utánszállításáról; oly töltőtollaknál pedig, amelyeknél a hengeres tintavezető cső bővebb, elannyira, hogy a tinta dugattyúval való utánnyomás nélkül is kifolyhat, az a hátrány mutatkozik, hogy 50 az írással járó mozgás, illetve bizonyos fokú rázás folytán, sőt sokszor minden rázás nélkül is, a tinta kiömlése az íráshoz fokozatosan szükségelt mennyiséghez képest túl bőven történik, úgyhogy telje- 55 sen elmázolt, szétfolyt és így hasznavehetetlen írás keletkezik. Egyébként az olyan tollaknál, amelyeknél az utóbbi hátrány a körkeresztmetszetű tintavezetőcső csúcsának kisebb átmérője folytán be nem 60 következik, de amelyek éppen ezen kisebb átmérő következtében az említett utánaszorításra szorulnak, az utóbbinak elmaradása tehát az írás megszakítása után aránylag hosszabb használati szünetek 65 folytán, ami igen gyakran fordul elő, a fentemlített eltömődés szintén bekövetkezik. A jelen találmány tárgya már most oly töltőtoll, mely a többi rendszer minden 70 hátránya nélkül azok előnyeit egyesíti magában (nevezetesen az utánaszorításra szolgáló dugattyúra, vagy máseffélére nem szorul, bármely közönséges írótollal kapcsolatban szabatos írásra használható), 75 eltömődésre egyáltalán nem ad alkalmat, sőt ezen előnyöket még azzal az előnnyel tetézi, hogy tetszőleges olcsó anyagból pl.